A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

károkkal kapcsolatos tűrés mértéke helyi sajátosság

. Erre példa mutatható be egy mélyfekvésü településrészen, ahol részben vályogházak is állnak. Ha ezen a településrészen vezetékes vízellátást létesítenek.csatorna nélkül, bizonyára megemelkedik a talajvíz, illetve a talajviz-játék zónája. A vizsgált területen számolni kell a házak fokozott nedvesedésével és a vályogházak összeomlásával. Kétségtelen, hogy a talajviz-játék megemelkedett zónája ott helyezkedik nyugalomba, ahol az emberi beavatkozás okozta talajvizdusulás és a talajviz párolgása kiegyenlitődik. Némileg befolyásolja az egyensúly kialakulását az oldalirányú elszivárgás is, hiszen a települések alatt "talajvlzdomb" keletkezik, amelyből nyilván indul oldalirányú talajvizáramlás is. Az 1982. évi nyíregyházi vizsgálat /3/ AO-ÖO cm-es emelkedést mutatott ki, de a szélsőséges jellegű felső határra még nincs kellő észlelési adat hazánkban. A Vízgazdálkodási Intézet tanulmánya /7/ a települések alatti talajviz -játék emelkedését 0,8-1,0 m-re becsüli. A bizonytalanság miatt legfeljebb helyenként lehetséges egyelőre a hidrológiai szempontból káros helyi talajvizállást és annak ismétlődését meghatározni hazánkban. Annyit azonban rögzíthetünk, hogy a vizrendezés szempontjából mértékadó talajvizállá

s átlagos ismétlődését a mértékadó zápo

r ismétlődésével azonosan célszerű felvenni. Vagyis, hogyha a záporcsapadékból keletkező lefolyás átlagos ismétlődési ideje X év, akkor a mértékadó talajvizállás is az átlagosan X évenként egyszer elért vagy meghaladott talajvizállás kell, hogy legyen. Fentiek alapján igen nehéz megfogalmazni a célszerű települési vizkárelhárítási magatartás /politika/ elvi alapjait. Megkísérlem azonban az eddig ismertetett megfontolások fi337