A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

gyelembevételével körvonalazni néhány tipikus esetre a követendő műszaki megoldás módját a következőkben. Hidrológiai szempontból olyan település kategóriákat kell meghatároznunk, amelyekben a települési vizrendezés műszaki megoldásai általában eltérőek. Egy kategorzálási szempont a beépítettség mértéke és ezzel szoros összhangban a szennyvízelvezetés módja. A városokról és községekről bemutatott I. táblázatnak a harmadik oszlopa mutatja be azokat a településrészeket, amelyekben a laksürüség 70-90 fő/ha-nál kisebb, vizzáró fedettsége pedig RC 15-20 %. Mint emiitettük már, ezekben a településrészekben a távlati tervek helyi szennyvizeihelyezést vagy tárolást és szállitást tételeznek fel. Ez a tény a vizrendezés szempontjából döntő fontosságú két kategóriát jelöl ki: - a szennyvizcsatornázott és - a szennyvizcsatornázatlan településrészeket. Igen fontos kategóriahatár köthető a település lejtésviszonyaihoz. Ha a település legnagyobb lejtése I<3-5°/oo, akkor a település/-rész/ sikvidéki, mert a csapadékviz összegyűjtéséhez minden bizonnyal szivattyús átemelés szükséges. Az ennél lejtősebb településről a viz és szennyviz legtöbbször gravitációsan elvezethető. Természetesen nem vonatkozik ez a megállapítás az árvízvédelmi töltéssel szegélyezett befogadó folyókra, ahol a szivattyús átemelést nem a terep lejtéshiánya következtében szükséges megoldani, hanem a befogadó esetenkénti nagy vizállása miatt. Végül a talajvizjárás is kategóriahatárként jelölhető ki a települési vizrendezés szempontjából. Nyilvánvaló, hogy vizrendezési szempontból csak a talajviz járás felső határmagassága, a mértékadó talajvizállá

s vehető számba vizrendezési szempontból. Ennek figyelembevételével az a 338