A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

megoldásokat, és azoknak olyan vízrendezési biztonságot kell nyújtania a településeken, amelyek kielégitik a települési javak tulajdonosait /kezelőit/. Az igényes települési vizrendezés feltételei azonosak a me

zőgazdasági művelésű területek igényes vízgazdálkodásának feltételeivel. Vagyis igényes települési vizrendezés nem oldható meg 0,5 - 1,5 km/k

m /5-18 m/ha/ sűrűségű, csak ennél lényegesen sűrűbb vízelvezető hálózatta

l. Továbbá a károsan megemelkedett talajvizet csak kellő mélységben vezetett hálózat vezetheti el. Sikvidékeink településein a nyilt árokhálózat szinte biztosan alkalmatlan e cél teljesítésére. Bizonyítja állításomat, hogy a kötött talajú mezőgazdasági tábla igényes drénhálózatának sűrűsége 700-1500 m/ha és ehhez 30-80 m/ha nyilt árokhálózati sűrűség szükséges. A fejlett települések csapadékcsatorna hálózata 80-190 m/ha sűrűségű. Szükséges, hogy a megfelelő települési vízelvezetést megoldó hálózat telepítését időben hangolják össze a vezetékes vízellátássa

l, valamint a települési utvonalak burkolásával. Mindezek alapján olyan következtetések tehetők, amelyek tipizált talaj-, beépítési- és hidrológiai viszonyokra többé-kevésbé általánosíthatók. Nyilvánvaló, hogy ezek alapján szükséges a települési vízgazdálkodási politika terén a szakigazgatást és a beruházásokat érintő stratégia felülvizsgálata. Tekintsük át első helyen a biztonság kérdését. A településeket hazánkban átlagosan 1, 2 vagy h évenként 335