A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)
X kidolgozott módszer alapját foltvizgyüjtőnként Iterációval készített vízmérlegek képezik, amelyek segítségével egy foltvizgyüjtőnek adott időszakra, illetve az Időszak végének bolvizviszonyalra vonatkozó jellemzését elvégezzük. A vízmérlegek elkészítése után az egyes foltvizgyü jtőkön keletkező /és onnan -a folt küszöbszintjének esetleges meghaladása következtében- elfolyni nem tudó/ vízmennyiségeket az alacsonyabban elhelyezkedő foltvlzgyiijtőkre helyezzük át. A vízmérleg készítése három lépésben történik: - az egyes foltvizgyüjtők vízmérlegének készítése /esetünkben ezek a foltvizgyüjtők a vizsgált terület domborzati viszonyainak ismeretében a számítás megkívánta pontosság -mint követelmény- figyelembe vételével elkülöníthető területegységek/, - az egyes foltláncok vízmérlegének készítése /az elfolyásra kerülő vízmennyiségek áthelyezésével/, és - a terület vízmérlegének készítése, amelynek során az egyes foltláncokban ill. a közvetlen lefolyással rendelkező területrészeken keletkező felszíni vízmennyiségek meghatározása 111. az elöntött területek összegzése történik. 2. FOLTVIZGYÜJTŐ VÍZMÉRLEGÉNEK KÉSZÍTÉSE A foltvizgyüjtő vízmérlegének készítése a területet jellemző domborzati, elöntés! és talajtani paraméterek, valamint a vizsgált időszakra jellemző meteorológi ai paraméterek ismeretében iterációs lépések sorozatával történik. Erre azért van szükség, mert az elöntött terület nagysága -ezáltal az elöntött és a szárazon maradt területrész aránya a vizsgált időszak során- változik, mig a vízmérleg külön-külön készül az elöntött 111« a szárazon maradt területrészre. 3o
