A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

1. A MÓDSZER ALAPELVEI Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a determinisztikus módszerek által igényelt adatok, ill* adatcsoportok közül a legnagyobb nehézséget a csatornákban végbemenő vizmozgást befolyásoló ós az azt jellemző paraméterek szolgáltatása okozza. Jóval könnyebb a keletkező belvíz mennyiségét befolyásoló meteorológiai paraméterek megszerzése. Ezért a kidolgozott módszer elsősorban a keletkező belvizmermyiség számításán alapul, nem követve nyomon a területről lefolyó belvizmennyiség mozgását. Ebből következően a vizsgált időszak hossza is nagyobb lehet, mert az elöntött terület nagyságának és az elöntésben levő vízmennyiségnek az időbeli változása csak több nap alatt lehet jelentős. A belvizképződés Kienit

z G, által leirt fizikai folyamatának részei közül az első három fázisban végbemenő jelenségeket vettük figyelembe, olyan módon, hogy a részjelenségeket két részre osztottuk: - a belvizfoltokban lejátszódó, valamint - a belvizfolt-láncokban lejátszódó jelenségekre. Ennél a felosztásnál nem vettük figyelembe a tócsásodást, mivel ebben a fázisban nem keletkeznek olyan nagyságrendű elöntések, amelyek egy terület belvizviszonyainak nyomon követésénél számunkra jelentőséggel bírhatnak. Ez a fázis különben is rövidebb időt igényel, mint a második és a harmadik fázis. További különbség az EXPRE modellel összehasonlítva, hogy figyelembe vettük az elöntött területről történő párolgást is, amelynek értéke nagyobb a szárazon maradt területrészről történő párolgás értékénél* /Itt természetesen a fajlagos értékekről van szó./ 29