A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

ezt követően a Körmend alatti szakaszra egészen Vág községig, majd Szentgotthárdtól Vág községig, /töltéeezett szakasz 51 fkm-ig/ történt meg. 2.1. A hidraulikai modell részletezése. A matematikai modell szabadfelszinü, fokozatosan változó nem permanens áramlás Dr.Kozák M. /5./ által elvégzett megfogalmazásán alapul. Az előzőkben leirt rendszert ugy bontottuk fel, hogy az mindvégig egy főáramlást tartalmazó szakaszokból legyen felépitve lineáris és koncentrált hozzáfolyások és elfolyások számbavétele mellett. A modell összeállítását tehát bizonyos egyszerűsítések mellett végeztük el szemelőtt tartva a feladat megoldásánál megkövetelt részletkérdések mélységét. A modell vázlatát a 2. ábrán mutatjuk be. A jelenlegi formájában a teljes áramlási hosaz lo4 km., mely Szentgotthárdnál az országhatáron két koncentrált belépéssel kezdődik. Körmendnél ellenőrzési célból két koncentrált ponton mutatkozó alsó határfeltétellel átmenetileg le van zárva, majd ugyancsak e két pont felső határfeltételi szelvényként szolgál és az áramlást Vágnál alsó határfeltétellel zárjuk. A határfeltételek minden esetben permanens Q /h/, illetve Q /t/ összefüggések,melyeknél az áramlás viszonylag nagy esése miatt ezek az egyszerűsítések csak rövid szakaszon okoznak hibát. Nem permanens összefüggéseket a vizrajzi észlelések hiányosságai miatt egyenlőre nem lehet felállitani. A Körmend-Sárvár közötti Rába főmeder vizhozam alakulása a leirt árapadások következtében a számításokból egy determinisztikus összefüggés segitségével kihagyható, illetve esetenként állandó nagysággal kezelhető. Hasonlóképpen egyszerű függvény77