A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

összefüggéssel állitjuk eló a Körmend felett néhány km-en át a völgy felé történő árapadást és a Körmend-i szelvény völgyi Q /t/ összefüggését ebből közvetlenül számitjuk. E rövid szakaszon számottevő ellapulás nincsen és ezzel az egyszerűsítéssel az egy utas áramlás számitási módszere fenntartható volt. A Láhn patak völgyében levonuló árhullám szintén egy utas nem permanens áramlásként van kezelve, a számítás eredménye a Rába megfelelő szelvényénél koncentrált hozzáfolyásként van figyelembevéve. A Sorok betorkollása jelenleg annak feltételezésével került elhanyagolásra, hogy a számítás induló alapszintjénél e vízgyűjtő árhulláma már levonult. Később koncentrált hozzáfolyásként figyelembe fogjuk venni. * A Csörnöc-Herpenyő völgyében levonuló áramlás leképzésénél a Rábahidvég-Vasvár közötti völgyszelvénybe egy tározó működését épitettük be. Célja, hogy egy ilyen létesítménynek a különböző árhullámokra gyakorolt hatását tanulmányozhassuk annak vizsgálata mellett, hogy a szükséges szint-csökkenést mekkora tározóval és milyen üzemeléssel érjük el. 2.2. A modell matematikai szempontjai. Kint ismeretes a szabadfelszinü, a vízfolyás mentén és időben fokozatosan változó hidraulikai paraméterekkel jellemezhető, nem permanens vizmozgásokat két parciális differenciál egyenlet irja le. E két egyenlet a folytonossági é3 dinamikai,ahol a folytonossági egyenlet az anyagmegmaradás törvényét, a dinamikai pedig a mozgásmennyiség megmaradását fejezi ki /5.,6./ E két egyenlet esetünkben úgynevezett hiperbolikus tipusu pseudolineáris parciális differenciál egyenlet, melyek explicit megoldása nem ismeretes. Az egyenleteket a hidraulikai modellünk numerikus integrálással oldja meg /1;2;3;4./. 78