A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

Az elmondottak megvilágítják, hogy a szegedi kutatók miért nem helyeselték az országosan egységesített mércekapcsolati egyenletek használatát a tiszai árvizi előrejelzésekben. Elsősorban azért, mert az eddig meghatározott tiszai egyenletek oksági lánca nem épült fel, így ezek az egyenletek utólagos együttjárásokat csak formálisan voltak képesek hasznositani. Azért is továbbá, mert az országosan ajánlott mércekapcsolati egyenletek megalkotásánál nem vették figyelembe a természetes duzzasztások ás süllyesztések tényét, az általuk okozott korrekciókat és a vízfolyások mentán alulról felfelé terjedő,meghatározó hatásokat. Véleményünk szerint az árhullám jelenségek jóval bonyolultabbak annál, hogysem néhány egyenlet mechanikus alkalmazásával előre jelezhetők volnának. De, bármilyen úton is közelítsük meg az előrejelzés problémáját, az árviztörténeti tények figyelmen kivül hagyása nem követhető. A befogadó vagy a mellékfolyók által okozott természetes vizszinduzzasztások vagy -süllyesztések, az ezek által létrehozott, alulról-f

elfelé terjedő,vizállásváltozást előidéző hatások, a vízhozamok és vízállások egyértelmű összefüggéseit felfüggesztő inkongruenciák- azok a tulajdonságok, amelyek a Tiszát Tiszává teszik, megkülönböztetve viselkedését minden más folyóétól. A Tisza a maga egyediségével gazdagitja a hidrológiai tudományt. Sz a folyó csak önmagához mérhető és csak saját egyéniségéből ismerhető meg. 4. A TISZAI ÁRVÍZI ELŐREJELZÉS ALAPELVEI Az előrejelzés megszervezésénél a védekezés érdekei és a helyesen értelmezett hidrológiai genetika adottságai egyaránt meghatározók. Az árvízvédekezés érdekeinek szem előtt tartása azt jelenti, hogy az előrejelzéseknek a védelem vezetését elsődlegesen érdeklő jellegadatokra kell elsősorban kitérjedni68