A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

lik. A hidrológiai genetika helyes értelmezése alatt pedig azt kell érteni, hogy a hatóokokat a valóságos bekövetkezési sorrendben kell figyelembe venni és nem feltétlenül a vizfolyás irányának megfelelően. Ennek megfelelően az Alsótiszavidéki Vizügyi Igazgatóság területére érvényes árvizi előrejelzések kidolgozásának menete a következő: 1. Minél hamarább és minél pontosabban tájékozódni a Maro

s kialakuló árhullámáról és minél pontosabb vizhozam- és tetőzési időpont előrejelzést kidolgozni a Maros torkolati szelvényér

e vonatkozóan. Ez minden további előrejelzésnek alapja lehet, mert amint a tetőzés kiért a Maros torkolatából, egy fontos eset kivételével befejeződöttnek tekinthetjük a Tisza árhullámát is. A Maros árhullámának befejeződése a Szeged alatti Tisza-szakaszon olyan süllyesztést képes előidézni, amely a Tiszabő-Kisköre Tisza-szakaszig tetőzést idéz elő alulról felfelé haladóan. A Tisza szegedi tetőzését a Maros torkolati tetőzésének időpontjához köthetjük s a Maros előrejelzett, valamint a Tisza és Körös folyóban lévő /a Körös esetében előrejelzett/ vizhozamok alapján, nemkülönben a Duna Tisza-torkolatbeli /előrejelzett/ vizállása alapján lehet a vérható szegedi tetőzést az adott időpontra vonatkozóan meghatározni. 2. Részletes előrejelzési adatokra van szükségünk a Dun

a Tisza-torkolati szelvényére vonatkozóan. Ha ugyanis a Maros árhullámának tetőző szakasza olyankor jut a Tiszába, amikor a Duna a Tisza torkolatánál árad, úgy a Duna hatása dominálja a Marosét, és ekkor hiába futott ki az árhullám a Marosból, a dunai duzzasztás megszünteti a Tisza hidrológiai önállóságát. Az Alsó- és jórészt a Közép-Tisza tetőzéséhez az adott esetben meg kell várni a Duna tetőzését is a Tisza torkolatánál. Az előtt a meglepő feladat előtt állunk tehát,hogy az Alsó-Tiszára vonatkozó vizállások előrejelzéséhez dunai előrejelzé

s szükséges! 69