A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

2. Amikor az öntőélet süllyeszteni kezdjük, alulról felfelé apadási hullámot indítunk. Ebben az esetben tetőzés halad felfelé, mindaddig, amig fent el nem ér valamilyen, más hatás előidézte tetózést. Ilyenkor lehetséges, hogy valahol a folyó középső szakaszán tetőzik a vízállás a legkésőbb: odáig ugyanis szabályosan haladt lefelé az árhullám tetőzése, s minél lejjebb került, annál később tetőzött. Alulról azonban ott találkozott a forditott irányú tetőzés-terjedéssel, amely a süllyesztés helyén következett be a leghamarább, s onnan felfelé haladva fokozatosan később. Itt is inkongruens vizhozamés visállás viszonyok uralkodnak: a csökkenő vizállás növekvő vízhozammal jár. Ha az öntőéi süllyesztési időszaka elég rövid, úgy az is lehetséges, hogy kisebb-nagyobb szünet után ez eredeti árhullám is helyre áll,és a süllyesztés okozta tetőzés árhullámát követően maga is levonul. Ilyenkor mondjuk, hogy az árhullám kettészakad. Aligha szüksé [?. C 3 GZG Ic után külön is rámutatnunk arra, hogy teljesen mindegy az, hogy mesterségesen, duzzasztómű öntőélének emelésével vagy süllyesztésével idézzük elő a bemutatott hatásokat, vagy, hogy ezeket természetes okok: a befogadó, vagy a mellékfolyók árhullámai idézik elő. Ha tehát a Duna, Maros, Körös, Eodrog vagy más folyók folyamatos vízszállításukkal VÍGZszaduzzasztják a Tisza vizszinét és ezt a duzzasztást tovább is képesek fokozni, úgy nincs az a Felső-Tiszáról származó tetőzés, amely meg ne lassulna és képes volna tovább jutni az okozó mellékfolyó betorkolási szelvényénél mindaddig, amig a duzzasztó hatás fennáll. Ha viszont az emiitett mellékfolyók árhulláma végetér és a Tiszával egyesült folyószakaszukon a vizállás apadóvá válik, rövid időn belül a Tisza felső szakaszaira is ráterjed az apadás,és ez a tény általános tetőzés előidézője a Tiszán. Az ilyen tetőzés olykor az árhullám kettészakadásával is együtt járhat. 67