A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

3. A TERMÉSZETES VIZSZINDUZZASZTÁSOK ÉS -SÜLLYESZTÉSEK ÁRHULLÁM-MEGHATÁROZÓ SZEREPE A TISZA VÍZRENDSZERBEN A magános árhulláin mellékvizektől elzárt, prizmatikus folyómederben való előrehaladása esetén - ahol a vizhozam és a vizállás alakulása között is egyértelmű kapcsolat tételezhető fel, - a tetőzések előre haladása egyenletes sebességű, nagyjából megfelel a vízfolyás középsebesságének, és érvényesíthetők az árhullámkép-áthelyezés szabályosságai: a vízhozam-idő görbe lehaladás során bekövetkező lankásodása és a tetőző vízhozam fokozatos csökkenése. A szemlélőben az a látszat is keletkezhet, mintha a Chézy-fále feltételek nemcsak a vízáramlás középsebességét, hanem a tetőzések levonulásának sebességát is meghatároznák. A fenti, tulajdonképpen a vizhozamtöbbletet felülről továbbitó árhullámhoz hasonló,csak most vizállástöbbletet alulról továbbitó árhullámot hozhatunk létre akkor, ha a mederbe duzzasztómüvet építünk és ennek öntőélét folyamatoson emeljük. Amíg ez az emelés tart, a víz áradni fog, még, ha vízhozama állandó is. Az áradás lent, tehát a•duzzasztóműnél gyorsabb és nagyobb, attól távolabb lassabb és mérsékeltebb lesz, terjedése alulról felfelé hatoló. Ha már most a kétféle árhullámot, vagyis a vizhozomtöbbletből származó, felülről indulót, másrészről pedig a vizállástöbbletet alulról felfelé továbbitót egyidejűleg engedjük érvényesülni, a következőket tapasztalhatjuk: 1. Amíg az öntőélet emeljük, az alulról gyorsabban jövő áradási irányzat találkozni fog a felülről lassabban jövővel és a felülről lefelé hatoló tetőzési irányzatot vagy meglassítja, vagy megállítja, vagy visszafordítja /a duzzasztás! intenzitás és a vizhozam arányaitól függően/. Ugyanakkor lehetséges, hogy a vizállás emelkedése mellett a vizhozam csökkenő. 66