A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

irányelv irja elő. Megjegyezzük, hogy a mértékadó árvizi előirás esetleges módositását az irányelv lehetővé teszi, ez azonban mindig egyedi vizsgálatot igényel. Az árvizi szükségtározók hidrológiai vizsgálatára a VMGT 118 sz. füzet tartalmaz irányadó szempontokat. Csak közvetve kapcsolódik témánkhoz a hidrológiai adatgyűjtés és feldolgozás, ezért megemlitjük, hogy ezt a kiadott VMS-sorozatok és műszaki irányelvek jól szabályozzák. 2. ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK TERVEZÉSE ÉS ÉPÍTÉSE Ez az a témakör, ahol a legtöbb a kapcsolódás más szakterületekhez, továbbá erre irányul az árvizvédelmi gyakorlati munka jelentős része. A témában az elmúlt 10-15 évben kiterjedt kutató-fejlesztő munka folyt, aminek eredményeit különböző formában közreadták az árvízvédelemmel foglalkozó szakemberek részére és a gyakorlat használja is azokat. Szükségesnek látszik azonban, hogy a már kiforrott módszerek a műszaki szabályozási kiadványokban is megjelenjenek, hogy ezzel is segitsék a jobb tájékozódást. 2.1 A töltés és az altalaj feltárása Ma már általánossá vált, hogy a védvonalak erősítését előzetes, részletes feltárás alapján tervezik és feltárásokat végeznek a védvonalak védőképességének az ellenőrzésére. Ezek módSEreit foglalják rendszerbe a kiadott műszaki irányelvek, amelyek figyelembe veszik a talajmechanikai vizsgálatok szabványait is. Ezeken túlmenően tartalmaznak olyan vízfalatokat is, amelyeket - a kutatások eredményeként - az árvizvédelmi töltések esetében el kell végezni. , Célszerűnek látszik műszaki irányelveket kiadni a mérnökgeofizikai feltárásra és a vizáteresztő képesség helyszíni vizsgálatára. 2.2 Árvizvédelmi töltések tervezése Általánossá vált, hogy az árvizvédelmi töltések erősítését és az ujakat is Galli László: Az árvizvédelmi földművek állékonysági 328