A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

vizsgálata c. könyve alapján tervezik. Igény van azonban arra, hogy a tervezés bizonyos kérdései szabályozottak legyenek. Ezeknek a szabályozási kiadványoknak a kidolgozása folyamatban van. Többek között előirást kell adni a biztonsági tényező értékére, ami jelenleg sok vita tárgya. A témakörrel kapcsolatos legfontosabb előirásokat az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat /ÓVSZ/ tartalmazza. Szakmai körökben ugyanakkor használják az "Irányelvek az árvízvédelmi létesítmények védőképességének fokozását* című ajánlott kiadványt is. Ez az irányelv hasznos gyűjteménye az árvízvédelem legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalóinak, de a kiadása óta számos változás következett be, igy a korszerűsítése indokolt /sok helyen nem egyezik az OVSZ-szel és más előírásokkal/. Hasonló tartalmi "irányelv" kidolgozása megkezdődött. Hasznosnak Ítéljük ezt azért is, mert ebben lehetne olyan megoldásole t javasolni, amelyeket műszaki szabályozási kiadványban nem lenne célszerű. 2.3 Árvízvédelmi töltések építése Ezt a témakört az érvényben lévő kiadványok kellően szabályozzák, ezért az árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos külön előírásokra nincs szükség. Megemlítjük, hogy a töltések alapozására és a kötött anyagú töltések építésének idejére az OVH külön rendelkezett. Egyre gyakoribb, hogy a töltések erősítését hidromechanizációval végzik, az épités technológiai részletei azonban nem egységesek. Erre nézve VMS kiadása javasolható. 2.b Kiegészitó szerkezetek E cimszó alatt a burkolatokat, vízzáró szerkezeteket /szád- és résfalak/, szivárgókat, megcsapoló kutakat és a töltéskorona burkolását értjük. Ezekből egyes szerkezetek szabályozása megtörtént /pl. burkolatok, résfalak/. A még nem szabályozott szerkezeteket lehetne VMS-ekben szabályozni, ehelyett azonban azt javasoljuk, hogy ezek a már emiitett "irányelviben szerepeljenek. Indokolt a kérdéssel foglalkozni, mert a 329