A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

kiadványok száma viszonylag kevés. Az árvízvédelem azonban olyan szakterület, amely a vizépités, vagy a vizimérnöki gyakorlat igen széles körét érinti és Így a mleaki szabályozás rendszerében más fejezetek alatt is találunk ide vágó előírásokat. Ezekkel, valamint a kapcsolódó országos szabványokkal egyilt már olyan kép rajzolódik ki, hogy az árvízvédelem számos részterületén a műszaki szabályozás kellően megoldott. Ki kell ezt egészíteni azzal, hogy az árvízvédelemmel kapcsolatosan több jogszabály, szabályzat, utasítás, OVH-kiadvány létezik, amik ugyan nem mlfe zaki szabályozási kiadványok, de műszaki tartalmuknál fogva az egységes és magas szinvonalu szakmai tevékenységet szolgálják. Amikor tehát az árvízvédelem műszaki szabályozottságának a helyzetét próbáljuk áttekinteni, akkor ezekre is figyelemmel kell lenni. Mindazonáltal számos olyan szakmai kérdés van, amelyeket indokolt és kell is valamilyen szintű műszaki szabályozási kiadványban rendezni, anélkül, hogy a tevékenységet gátló túlszabályozás jelentkezne. Ebből a szempontból kedvező körülmény, hogy az árvízvédelem a vízgazdálkodás olyan szakterülete, ahol a feladatok döntő többsége - a fejlesztések elhatározása, a műszaki tervezés, az épités és a fenntartás - az ágazaton belül jelentkezik. A dolgozatban főbb témakörönként rendszerezve mutatjuk be az árvízvédelem műszaki szabályozottságának a helyzetét, a megfelelő helyen rámutatva, hogy véleményünk szerint mely területeken nincs, illetőleg melyeken van szükség szabályozásra. 1. AZ ÁRVIZMENTESITÉS TERVEZÉSE Az ország árvízvédelmi rendszerei gyakorlatilag kiépültek. Az árvizekkel veszélyeztetett területek mindössze 3 %-a nem ármentesitett. Ennek figyelembevételével elkészült az árvízvédelem hosszú távú fejlesztési terve. A védett területeket VITUKI-kiadvány tartalmazza. A töltések kiépítésére mértékadó árvíz magasságának és tartósságának adatait OVH kiadvány, mig azok kötelező alkalmazását OVH 327