A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

r

1986-199o« között megvalósítand

ó: 3./ Kettős-Körös bp. Mezőberénytől a torkolatig. k,/ Kettős-Körös jp, 199o utánra tervezv

e: 5./ Hármas-Körös jp, 6./ Sebes-Körös bp. Komáditól a körösladányi hidig. 7./ Sebes-Körös jp., Hortobágy-Berettyó bp. 8./ Sebes-Körös bp. Körösladánytól a torkolatig /a Mérgesi szükségtározót' határoló töltés/, 9./ Fehér-Körös jp., Fekete-Körös bp. /a Mályvádi szükségtározót határoló töltés/, 1985-ig az előirt méretű töltések hosszának tervezett országos növekedése 5 %-os lesz, ami 214 km töltés megerősítését jelenti, a Körösvidéki VXZIG-nél 17 %-os /60 km/ lesz a növekedés [3]. I k. AZ ÁRVÍZVÉDELEM NÉHÁNY SAJÁTOS KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI FELADATA A KÖRÖSÖKÖN Az utóbbi évek nagy árvizei ujabb és ujabb tapasztalatokat szolgáltattak és ezekből számos megoldandó feladat következett, A folyamatban lévő munkák célja ezek mielőbbi megvalósítása és az eredmények gyakorlatban történő alkalmazása. Veszélyes holtágkeresztezések feltárása és bevédése Az 198o. julius 28-i hosszufoki töltésszakadás oka a mentett oldali fedőréteg felszakadása /hidraulikus talajtörés/ volt [12]. A vizsgálatok szerint ez a jelenség különösen veszélyes az árvízvédelmi töltés és a holtmeder keresztezésénél /főleg ha a régi holtágnak felszini nyoma már nincs/. 1981. végéig felderítették ezeket a helyeket topográfiai adatokból és légifotó-interpretálással, részben részletes feltárásokkal is, A Körösvidéki VÍZIG területén a ífol db topográ322