A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

tfiailäg azonosítható holtmeder keresztezést négy veszélyessé-, gi osztályba soroltak: 1-39, 11-171, Ili-lói, IV-30 db. A veszélyes helyek a terepen táblákkal lettek megjelölve, elkészült egységes nyilvántartásuk Is. A talajmechanikai feltárások folyamatban vannak, részben hagyományos, pontszerű vizsgálatokkal, részben pedig az ELGI által végzett vonalmenti mérnökgeofizikai szondázással,amelyet pillérfurások egészítenek ki. Ezek eredményei alapján történik meg a holtágkeresztezések végleges minősítése, ter-vezik meg az alkalmazandó altalajerősitési módokat /hullámtéri leterhelés, mentett oldali leterhelés, szivárgó kútsor, szivárgó csatorna, szádfalas lezárás, ellennyomó medence és ezek kombinációi/. 1982 végéig a Körösvidéki VIZIG-nél e munkáknál a feltárásokra és tervezésre lo,8 millió Ft-ot, a legveszélyesebb helyek megerősítésénél a kivitelezési munkákra 12,4 millió Ft-ot fork. 2, Diszperz tala.jok vizsgálata és alkalmazása A Berettyó töltésénél' 1980. julius 26-án bekövetkezett töltésszakadás irányította rá a figyelmet erre a jelenségre, amellyel földgátak átszakadásánál külföldön is találkoztak. A jelenség lényege az, hogy némely agyagtalajokat rendkívül gyorsan erodál a felületén folyó viz. A megelőzés érdekében a beépítésre kerülő talajokat előzetesen meg kell vizsgálni ós diszperz tulajdonságuk esetén alkalmazásukat mellőzni kell, A vizsgálatra a VITXJKI készüléket szerkesztett, amelyből a Körösvidéski VÍZIG 30 db-ot gyártott, ezeket a vizügyi igazgatóságok alkalmazzák.' k,3. Mederállékonysági problémák A Fekete- és a Kettős-Körösön az 198o. és 1981. évi árvizeknél a rendkívül gy> rs viz szint csökkenés következtében /töltésszakadás, illetve szükségtározás miatt/ a mederoldalak dltottak 323