A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

1. 3SV5Z5TÉS A Riba folyó a ITyugat-Dunántul legjelentősebb vizfolyása, meghatározó szerepe van Vas megye árvizvédelmi helyzetében. A folyó szakágazati nyilvántartás szerint 1965-ig I. kategóriájú, kultúrmérnöki ágazathoz tartozó vizfolyás volt és csak 1965-ben nyilvánították folyóvá. Hárem folyószakaszt célszerű megkülönböztetni. Felső, osztrák szakaszon hegyi patak jellegű, esése nagy, kilométerenként loo m. Vizjárt'sa időnként vadpatak-szerü. A sikságra érve részben közép, részben alsó szakasz jellegűvé válik, a sárvári vasúti hidtól torkolatig pedig kétoldali töltések között folyik, átlagosan 400 m szélességű hullámtérben. A Kyugatdunántuli Vizügyi Igazgatóságnak, mint "középső kezelőnek" fogadni kell az osztrák vizgyüjtőről koncentráltan érkező vizeket és lehetőség szerint ugy átvezetni a területen, hogy az alatta lévő szakaszon váratlan árvizi problémákat ne okozzon. Igazolni kell mind a felső, mind az alsó szakaszon végrehajtott vízrendezési, folyószabályozási és árvizvédelmi beavatkozásokhoz illetve igényekhez. Jelen dolgozat célja a Rába folyó Sárvár-Szentgotthárd közötti völgyszakaszán az árvizekkel és folyószabályozással kapcsolatos feladatok összefoglalása. A következőkben bemutatjuk a feladatok megoldásának fejlődését, jelenlegi helyzetét, fejlesztési irányvonalát. A Rába folyó vizsgálatát három szakaszra osztva végezzük. 2. AZ "0Y5S POIZfÓSZAKAS ZOK VIZSGÁLATA 2.1. A felső, osztrák szakasz A hegyi patak jellegű, nagy esésű Rába vízgyűjtője 3oo-17oo m A.f. szinten fekvő, nagy részben erdővel boritott, osztrák területen van. A folyó völgye az országhatár közelében is 3o5