A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

szűk /o,5-l km szeles/. Ausztria a minimális lehetőségeket is kihasználva a völgyben intenziv mezőgazdasági művelést folytat. Vízrendezési munkákkal egyekeznek a mezőgazdasági művelést minél gazdaságosabbá tenni és a káros elöntéseket elkerülni. A beavatkozásokkal lefolyás meggyorsul, ezért a befogadó vizfolyásokat rendezni, szabályozni kell. Szabályozási terv készült az osztrák Rába-szakaszra, melynek Stájer része már kivitelezésre is került. A szabályozás lényegesebb alapelveit a következőképpen vázolhatjuk: - Valamennyi település árvizi biztonságát az ^Q^QQ fellépte esetére is meg kell teremteni. A malmokat és fűrésztelepeket UQg^-ig védeni kell, elszigetelten, ártérben fekvő településrészeket ki kell telepíteni. - A völgyön keresztülhaladó hét közlekedési vonalat árvizmentesiteni kell. - Az egész Rába-völgyet ITQg^ mértékéig az árvíztől mentesíteni szükséges /kivétel St.Ifertin a.d. Raab és az osztrák-magyar országhatár közötti szakasz, ahol ez a mérték lí

Qlof/' - A vízszintes vonalvezetés számos átvágást és a teljes hosszban kőrézsü biztositás készitését kívánja. Magassági vonalvezetés érdekében a meglévő vízlépcsők, erőmüvek, malmok megtartása mellett uj surrantok, vízlépcsők építendők. - Az osztrák-magyar határhoz közele3Ő kisebb esésű szakaszon az árvizi természetes tározóterek csökkentendők. A határnenti szakaszon a Rába meder vízszállító-képessége kb. 22o m-Vsec. A Rába legnagyobb mellékvizfolyása a Lapíncs, mely Szentgotthárdnál ömlik a Rábába. Vízgyűjtő területe osztrák területre esik és a két vízfolyás összetorkollásánál kétszerese a Rábáénak. Szabályozása korábban kezdődött 3O6