A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

Ezért a védvonalak fejlesztése tovább már nem volt halasztható. A megfelelő árvizvédelmi biztonság kialakítását az is sürgette, hogy a város területén kívüli azonos öblözetbe tartozó Marcal és Rába folyó védvonalainak 1 íj-os valószínűségű árvízszintre való kiépítése abban az időben mór megtörtént, illetve befejezés előtt állt. Ezzel az a helyzet állt elő, hogy az öblözet legsűrűbben lakott és legértékesebb területének, a dinamikusan fejlődő Győr városnak árvizi biztonsága nem érte el a külterületek biztonságát. 3 .2. Fejlesztési irányelvek A védvonalak fejlesztését a MT. 2006/1973/1.31./ sz. határozata alapján, mely a Vízgazdálkodási Távlati Fejlesztési Koncepcióját hagyta jóvá és az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben rögzített alapelvek szerint irányozták elő. A fentiek értelmében, a magassági biztonság szempontjából Győr város esetén, a számított 1000 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvíz a mértékadó. Mivel adatsor csak mintegy 70 éves állt rendelkezésre, ez alapján számított eloszlás függvények megbízhatósága már erősen csökken. így a magassági biztonságot Győrben is az általánosan elfogadott lUO éves visszatérési idejű árvízszinthez viszonyítva kellett meghatározni, amelynek értéke Győr védvonalain 1,5 m. iiivel Győrre a Duna visszaduzzasztó hatása a mértékadó árvízszint, igy a megerősítendő szakaszokon a kiépítési szint, r-AJZ 114,42 Bf + 1,5 Cl = 115,92 Bf. rt magassági előírások mellett, a szelvényméreteket az OVSz alapján határozták meg. Ezek szerint, az elsőrendű árvizvédelmi nüveknél a minimális nettó koronaszélesség 4,0 m, a korona domborítása a tengelyvonaltól mindkét irányban 5 íg-os, a rézsűhajlás mindkét oldalon 1:5, humuszboritás 20 cm. fenti előírások alapján ellenőrizték a gátállékonyságot, rézsüállékonyságot é3 megállapították, hogy a minimál szelvény a fejlesztendő szakaszon megfelel. Az árvizvédelmi vonalat, az OVGz 127 § /l/-figyelembevételével tervezték meg, ami kimondja, hogy a földtöltést lehetőleg a meglévő nyomvonalon kell vezetni. 294