A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

Árvízvédelmi falat csak ótt terveztek, ahol nincs elegendő hely a földtöltés kialakításához. Ilyen hely gyakorlatilag a történelmi belváros területén van, a Mosoni-Duna jobb, a Rába bal - és jobb partján. Itt a hullámterek rendkívül keskeny volta, a vízoldalon sem tette lehetővé a töltésépítést. Ezeken a helyeken már korábban is árvédelmi falak voltak. A földművek épitése költségkímélő megoldás, az árvízvédelmi falhoz képest, ezért ahol a hely oiztositható volt, a régi fal helyett is földmű tervezésére került sor. /Rába bp. Kettős hidPctőfi hid között./ így jelentős költségmegtakarítást lehetett elérni. A tervezett vb. árvízvédelmi fal magassága 2,98 m, vastagsága 36 cm. A talprész szélessége 2,0 m, vastagsága 25 cm. A falat, elsősorban városképi szempontból, másodsorban kiviteli technológia miatt, bent maradó felület kezelt házgyári vasbeton zaaluzópanelok felhasználásával tervezték és építették meg. 3 .3. Kiviteli munkák leírása A tanulmányterv alapján, 1975-ben elkészült a beruházási program, mely a fejlesztés megvalósítását hárora építési ütemre osztja. Az ütemezésnél figyelembe kellett venni a fontossági sorrend mellett, a városrendezéssel kapcsolatos szanálásokat és azt, hogy az egymáshoz csatlakozó védvonalak egymás után korüljenek megépítésre, ezzel a védett területnek minél előbb toljoo biztonságot nyújtsanak. Ezek alapján I. ép. ütem Kosoni Duna jobb parti és Iparcsatorna mindkét parti védvonal ', II. ép. ütem Rába jobb parti védvonal, III. ép. ütem Rába bal parti és a Rábca jobb parti védvonal fejlesztése. Az I. és II. építési ütem megvalósulása biztosítja Győr varos belterületének és a legfontosabb ipari üzemek árvizek elleni védelmét. Az OVH a ber. programot 1975-ben jóváhagyta 122 mFt előirányzattal. 295