A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

A kiömlő viz hátulról megkerülte a városrészt és a körtöltés, szakaszt több helyen átszakította. Az árviz után átszervaztók a város árvizvédelmi rendszerét. A város, az 1954. évi árviz után- az árviz alatt leggyengébbnek bizonyult szakaszokat - részben a Vizügyi Igazgatóság segítségével megerősítette. A megerősített védvonalak mentén, a védekezés az 1965. évi rendkívüli magasságú és tartósságú árviz idején is sikeres volt. A 39/1963 Kormányrendelet értelmében, 1969 január 1-ével a Vizügyi Igazgatóság átvette a városi védvonalak kezelését, de csak a partok mentén folyamatosan végigmenő szakaszokat, a régi városi védvonalak többi részo maradt másodrendű védvonal, tanácsi kezelésben, /.tvett védvonalak hossza 14.391 r.i. 3. A VÉGR3IA3T0TT FÜ3L5SZTES2K ISKcRTsTÉtíc 3.1. A fejlesztés szükségessége Az 1969 január 1-én átvatt védvonalak közül, 3420 a téglából, vagy betonból, ill. terméskőből készült árvizvédelmi fal volt, a többi magaspart töltés, raelyok magassága az akkor érvényben lévő előirás szerinti magasságnál 50-60 cm-rel alacsonyabbak voltak és az árvédelmi falak állapota ser. volt kielégítő. Győr város árvizi biztonságának fokozása érdekében, az uszakdunántúli Vizügyi Igazgatóság feltétlenül szükségesnek tartotta a védőmüveknek az előírásnak megfelelő magasságúra való kiépítését és a töltések megerősítését, ezért tanulmánytorvet készitett 1971-ben. A védvonalakon,a mogópitesüktől a fejlesztés megkezdéséig lényeges változás nem történt . «z árvizvédelmi falak, az eltolt idő alatt annyira elöregedtek, hogy azok árvízvédelem céljára biztonsággal nár nem feleltek meg. Az eltelt idő alatt, a mértékadó árvízszint is mintegy 40-50 cm-ral megemeikeciett. A győri mércén 1899-ben mért mértékadónak elfogadott 700 cm-es árvízszintet 1954-ben 45 cm-rel, 1965-ban 57 cm-rel, 1975-ben pedig 19 cm-rel haladta meg a vizállás. 293