A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

Van-e szabatos elméleti megoldás a töltés alatti szivárgás leírására? űszintén be kall vallani, hogy a töltés alatti szivárgást leírd szabatos egyenletek megoldására még nincs a gyakorlatban is használható módszer. Igen jő közelítő számítások azonban végezhetők, s minthogy ezek hibája jóval kisebb mint a rétegek szivárgási tulajdonságait leíró alapadatokban minden esetben meglevő bizonytalanság, azért a megcsapolőrendszer méretezése a szükséges biztonsággal elvégezhető. Gazdaságos-e megcsapoló rendszert építeni az árvizi szivárgások ellen? A mentett oldali földhasználatok mai helyzetét tokintve sok helyen ma még nem egyértelmű a rendszer gazdasági haszna. De na felejtsük el, hogy annak idején az Alföldön a töltések építését sem lehetett az akkori földhasználatokkal gazdaságilag indokolni. 3. KÜLFÖLDI EREDMÉNYEK A megcsapoló rendszerek tervezése és építése szinte mindenütt a síkvidéki tározók, duzzasztott folyószakaszok vagy hajózócsatornák mentén kezdődött. A kezdeti nehézségektől - néhány rosszul méretezett vagy hibásan üzemeltetett esettől - eltekintve ma már nyugodtan állítható, hogy ezek a rendszerek feladatukat - a vízfolyás felől szivárgó vizek összegyűjtését - eredményesen látják el. Ennek ismeretében talán meglepő, hogy a világ 27 országának árvízvédelmi létesítményeiről az ICID megbízásából készített helyzetfelmérő tanulmány csupán 3 esetben tesz említést a megcsapoló rendszer árvízvédelmi alkalmazásáról. Az okot keresve rövid idő alatt az előző pont végén említett gazdaságossági kérdéshez jutunk. Hiszen amíg a tározók esetében egy üzemszer-üen folyamatosan működő megcsapoló rendszerre van szükség, természetes vízjárású folyószakaszok mentén ugyanez a rendszer csupán egy időszakosan - nagyvizek idején - hasznosított, de folyamatos fenntartást igénylő létesítmény. Nyilvánvaló, hogy kiépí166