A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

tésük és üzemaltetésük csak ott gazdaságos ahol a védvonal mentén sürün lakott vagy nagy értéket képviselő ipari-, mezőgazdasági területek vannak. Növelhető a rendszer gazdaságossága, ha egyúttal bolvizrendezési célokat is szolgál. 4. HAZAI TAPASZTALATOK Hazai viszonylatban elsődlegesen árvízvédelmi szempontokat szolgáló megcsapoló rendszar még nem létesült, sőt régebben a tározőterek, csatornák mellől is hiányoztak az ilyen jellegű létesítmények, s emiatt több helyen jelentkeztek nemkívánatos talajvízszint-emelkedések. Ezek a kedvezőtlen tapasztalatok is közrejátszottak abban, hogy az újabb vízlépcső-tervezéseknek elmaradhatatlan része lett a töltés-menti szivárgások vizsgálata ás a megcsapoló rendszerek kialakítása. 4.1 Kiskörei tározó A Kiskörei tározó menti megcsapoló rendszer tervezése során egy nagyszabású helyszini kisérlet - az Aranyosi kisérlet szolgált a szükségesnek ítélt tapasztalatok megszerzésére. Ennek eredményei alapján határoztunk a kavicskutakkal kombinált szivárgócsatorna /l.a ábra/ mellett, aminek lényege, hogy a változó mélységben települt vízvezető rétegben szivárgó vizek kaviccsal töltött függőleges dréneken keresztül jutnak a töltéssel párhuzamos nyílt felszínű csatornába, amelyik egyrészt, a megcsapolás szintjét, másrészt a vizek elvezetését biztosítja. A Kiskörei Vízlépcső 1973. áprilisa óta üzemel. Az I. ütemü duzzasztáshoz kiépült kb. 40 km-es védvonal - szakasz mentén tehát már 10 év tapasztalatai állnak rendelkezésünkre. 167