A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

b/ A véderdő, árvizvédekezési anyagot biztositott. 2/ Gazdasági szempontból a/ A téli időszakban munkalehetőséget biztositott a véderdők csonkolása, b/ A részes csonkolás tüzelőanyagot adott a Tisza menti lakosságnak. A magyar népgazdaság dinamikus fejlődése következtében azonban a hullámtéri véderdők hatékonysága az utóbbi évtizedben hátrányosan megváltozott, amelynek okai a következők: 3.1 • Munkaerő-helyzet Az 1960-as években Magyarországon bekövetkezett a munkaerő teljes foglalkoztatottsága. Részes munkaerő a csonkolási munkákra már nem állt rendelkezésre, igy a csonkolási munkát bérért végeztették el. A vizügyi igazgatóságoknál megkezdődött a munkák gépesitése is, ami kvalifikáltabb munkaerőt igényelve, a munkaerő átrétegeződéséhez vezetett. Az 1970-es évek végére az a helyzet alakult ki, hogy a véderdő fenntartási munkák végzésére egyre kevesebb munkaerő jutott, és a 3-4 éves csonkolási forduló kitolódott 5-6 évre, sőt egyes helyeken a csonkolási munkát el sem tudták végezni. A védfüzesek igy elöregedve ágaikkal az árvizszint fölé kerültek és hullámtörő hatásuk lényegesen lecsökkent. A népgazdaság munkaerő-helyzetét, valamint azt figyelembevéve, hogy a csonkolási munka nem gépesithető arra kell számítani, hogy a csonkolási munkákra, mint kevésbé termelékeny, igen balesetveszélyes és nehéz fizikai munkát igénylő munkára, 5 - 10 év múlva egyáltalán nem lesz munkaerő, igy a véderdő botoló füzesei elöregedve, ágaikkal az árvizszint fölé nőve teljesen elveszitik hullámtörő hatásukat. 153