A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

Az alapidőszak ismeretében - melynek meghatározására a későbbiekben térünk vissza - kialakítjuk az ezen időtartamat lefedő adattárat. Ez teszi lehetővé az előrejelző regressziós egyenletek kiszámítását. Az egyenletek független változóinak válogatása, szűrése az árvizi előrejelzéseknél megismertekhez hasonlóan történik. Igen hasznosnak bizonyult gyakorlati munkánk során a kódolt adatsor - előállítás, ugyanis ezzel a legkülönfélébb hidrológiai elképzelésedet, "regressziós modelleket" tudtuk kipróbálni. A próba kritériuma elsősorban a hiba szórása volt. Meghatározva az előrejelző egyenleteket, a számitásl idő csökkentése érdekében azokat egy külön úgynevezett "napi" előrejelző programba helyeztük el /4- ábra/. Az operativ napi előrejelzés ezek után az adatok gyűjtéséből, az egyenletek által megkövetelt alap és származtatott adatok válogatásából, számításából, az előrejelzés elkészítéséből és a legfrissebb adatok adattárba helyezéséből áll. Az 1982. évi előrejelzéseinket ezzel a metodikával készítettük. Alapidőszaknak a teljes 1980-as évet választottuk azért, mert ebben az évben igen változékony volt a vízjárás és LKV valamint LITV közelében lévő értékek is előfordultak. S itt ismét vissza kell térnünk az alapidőszak megválasztására. Három lehetőségünk van /5. ábra/ 1./ Szokásos eljárás /paraméter felujitás névvel is ismert/, hogy csak a legutolsó N nap adatait vesszük figyelembe. Ennek alapvető célja, hogy előrejelzéseink mindenkor a vízgyűjtő legfrissebb állapotát tükröző adatok alapján készüljenek. Ez meg is történik. Hátránya viszont az eljárásnak, hogy ha az utolsó II nap vízjárása más kategóriába esik mint az előre jelzett időszak vizjárása, altkor megengedhetetlen extrapolációhoz kell folyamadnunk /5. 1. ábra/. 12