A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Hévíznyerés és hévízgazdálkodás, gyógyvízhasznosítás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

FERENCZ BÉLA - NAGY ANDRÁS: Hévízbeszerzési lehetőségek meddő CH-kutató források felhasználásával Vas megyében

Az előbb leirtak szerint a területről az összes fúrás kiképzése esetén összesen mintegy 5.000 l/p, 6o-7o °C-os kifolyóviz várható az uj kutakból. Ez kutanként 1.5oo-2,ooo l/p hozamot jelent. A magasabb kifolyóviz hőmérsékletet a rábasömjéni kutak vizének magasabb hőmérséklete indokolja. A viz igen sok oldott alkotórészt tartalmazó hidrogénkarbonátos héviz. A magas oldott anyag tartalom /6-60 g/l/ üzemeltetési problémákat okozhat, de a jelenleg is alkalmazott vegysze res eljárásokkal ez kiküszöbölhető, 3.1.2. Az alaphegységet itt szilur időszaki homokkőpalák /Kol-2,-3/ kloritpalák /Kol-3/ és szericitpalák alkotják. Ezek a paleozóos képződmények kőzettani és genetikai okokból rossz vizadók. A magas sótartalmú /9~36 g/l/ vizet igen mélyen'lévő vizszintek mellett lehetne kitermelni. Az 1. sz. térképeiT-III/a-vai, ill. Ill/b-vel jelölt területe re a következő fúrások kerültek: Ill/a ííemeskolta-l, -2, -3 Ill/b Szentgotthárd-1, -2 meddő CH-furások. 3.2. l.lezozóos alaphegységet megnyitó fúrások 3.2.1. Ikervár és környéke Az alaphegységet itt "pennini tipusu " mezozóos palasorozat alkotja. A palasorozat olyan uralkodóan törmelékes üledékből keletkezett, amely egy kisebb ÉI'íy-DK-i csapásu árokban rakódott le a karbon időszaktól a középső-krétáig /l/. A palasorozat az u.n. ausztriai orogén fázisban szenvedett dinamometamorfózist. Ez a rétegsor hévizbeszerzés szempontjából a mezozóos vizadókhoz sorolható, bár vizadóképessége rosszabb. Az igen ma-