A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Hévíznyerés és hévízgazdálkodás, gyógyvízhasznosítás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

FERENCZ BÉLA - NAGY ANDRÁS: Hévízbeszerzési lehetőségek meddő CH-kutató források felhasználásával Vas megyében

ga3 sótartalmú vizeket /3-36 g/l/, mély vízszintek mellett lehetne kitermelni. Ilivel ezen a területen nincsenek üzemelő hévizkutak, ill. a fúrásokban megbizható vizsgálat ok nem történtek, ezért a várható üzemi viszonyokra még közelitő adatokat sem tudunk adni. Az 1. sz. térképen II-vel jelölt területhez tartoznak az alábbi meddő CH-furások: Ikervár-2,-3,~5,-S,-9,-ll, Pecöl-1, Sótony-2. 3.2.2. Karsztos_tárolót^ /l. sz. térképen IV. és V. jelű területek/ A Dunántuli Középhegység és a csatlakozó medencerészek alpimediterrán tipusu mezozoikuma a "Rába-vonal" és a "Balatonvonal" között I.'agyarország legrészletesebben tanulmányozott üledékösszlete. A triász időszaki képződmények területileg, térfogatilag és vizföldtanilag is a legjelentősebb üledéksorozatok. Sejtes, likacsos dolomit /Őri-2/, vastagpados dolomit /Borgáta/, meszes dolomit /Káld-1/, dachsteini fáciesü finomszercsés, kalciteres mészkőképződmények /ITádasd-2, IJagytilaj-2/ tálálhatók az üledékösszletben. A jura időszakban crinoideás mészkő keletkezett. A kréta képződmények folyamatos üledékátmenettel fejlődnek ki a felső jura képződményekből. Gei-^Iytengeri mészmárga /Nt-2/, tarka-agyag-agyagmárga /Cell-1/ keletkezett. Héviztermelés szempontjából ez a karsztosodott összlet a területen a legfontosabb vizadó. A meglévő néhány üzemel", ill. kiképzett hévizkut adatai alapján lcutanként mintegy l.ooo l/p, 6o-9o °C-os héviz várható. A csoport kettéosztását a vizhőmérsékletek különbsége,- ill. a vizszállitóképesség /transzmisszibilitás/ változása indokolja /t=6o-5o °C—7o-9o °C; T/ transzmis3zibilitás/=loo rf/nap—2o r/nap/. A 3. sz. földtani - 9 -