A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Hévíznyerés és hévízgazdálkodás, gyógyvízhasznosítás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

FERENCZ BÉLA - NAGY ANDRÁS: Hévízbeszerzési lehetőségek meddő CH-kutató források felhasználásával Vas megyében

A pannon rétegek minden olyan fúrásban megnyithatók, ahol a palástcementezés megfelelő, mert egyébként a laza rétegek omlása homokolást idéz elő. A már emiitettek szerint a pannon összletből alacsonyabb hőmérsékletű és alacsonyabb sótartalmú viz várható, mint a paleozóos vagy miocén rétegekből, de biztonságosabb üzemmód mellett. 4. AZ ÜZEMELTETÉSSEL KAPCSOLATOS FOLTOSABB PROBLÉMÁK 4.1. Buvárszivattyus üzemmód A termeléssel kapcsolatban szinte mindegyik területen problémát jelent a mélyen lévő üzemi vízszint. Az eddig ilyen esetekben alkalmazott kompresszoros üzemmód nem alkalmas nagyobb vizhozam elérésére, ezért az utóbbi időben előtérbe került a buvárszivattyus üzemmód alkalmazása. A felmerülő nehézségek ellenére /pl. magas hőmérséklet/ ez az üzemeltetés a legmegfelelőbb, mivel könnyen lehet a hozamot változtatni, valamint az esetleges vizszintváltozások könnyebben követhetők. 4.2. Visszasa.jtolás Ahol erre lehetőség mutatkozik, javasolható visszasajtolás alkalmazása. A visszasajtolás igen jelentősen lelassitaná a tároló nyomáscsökkenését, valamint a kutak közötti egymásrahatást, igy lecsökkentené a Hévizi tóra való hatást is. A visszasajtolásnak a plaeozóos, miocén, ill. pannon tárclók megnyitása esetén még nagyobb jelentősége lenne. Ezekben az esetekben ugyanis a tároló fokozottabb nyomáscsökkenése mellett nagy gond a magas sótartalmú használt héviz felszíni elhelyezése is. Az összes kitermelt vízhozam nem változna a visszasajtolásra felhasznált kutak termelésből való kiesése miatt, mivel a megmaradó kutakból nagyobb hozam termelhető ki. - 13 -