A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Hévíznyerés és hévízgazdálkodás, gyógyvízhasznosítás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

FERENCZ BÉLA - NAGY ANDRÁS: Hévízbeszerzési lehetőségek meddő CH-kutató források felhasználásával Vas megyében

5. GAZDASÁGOSSÁG A geotermikus energia hasznosításának gazdaságossági oldalával is kell foglalkoznunk. A fúrások kúttá történő kiképzésének költsége mélységtől függően 2-5 millió Ft, mely összeg függ a fúrás műszaki állapotától is. Az összes fúrás a helyének megfelelő alaphegység! tárolóra való kiképzése esetén az eddigi termelésen felül mitegy 2o.000 l/p vízhozam várható. Átlagosan 3o °C-os hőlépcsővel számolva, féléves hasznositás esetén ez kb. 7.1o^ GJ/év energiatöbbletnek felel meg. Ez kb. 2o.ooo t/év olajkiváltást jelentene, amennyiben olajfütést helyettesítene a geotermikus energia. Ha minden uj kutat pannon tárolóra képeznének ki, akkor ez mitegy 9.000 l/p vízhozamot jelentene. Ebben az esetben csak o 5 max. 2o C-os hőlépcsővel számolhatunk, tehát ez kb. lo"

/ GJ/év energiamennyiségnek felei meg. Ez mintegy 3.000 t/év olajmegtakaritást jelentene. A fenti számitások azt mutatják, hogy a fúrásokat a magasabb beruházási költségek ellenére érdemesebb az álaphegységi tárolókra megnyitni, mint a pannonra. Az olajkiváltásból származó megtakarítást természetesen csökkentenék az esetleges visszasajtolás költségei. Ekkor növekednének a beruházási és az üzemeltetési költségek, de az üzemeltetés biztonságosabbá válna. 6. ÖSSZEFOGLALÁS Vas megye területén tehát a sok meddő CE-fúrásból igen nagy mennyiségű hevis lenne kitermelhet6, elsősorban mezozóos tárolóból. A többnyire melyen lévő vízszintek miatt a legtöbb helyen búvárszivattyún-üzemmód válik szükségessé. A tárolók és a felszíni környezet védelme visszasajtolás alkalmazását -14-