A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Kisgyörgy Sándor: A bányászati ivóvíztermelés helyzete és a fejlesztés lehetőségei

1/ tMegelőző feszültségmentesítéssel a védendő bányatérség környezetében - annak létesítését röviddel megelőzően a leendő műveletekhez illesztkedő vízvágat - csapolófúrás rendszert alakitanede ki. Ennek eredményeképpen a fakadó víz nagy része nem a termelő munkahelyeken, hanem ezekben a vízvágatokban jelentkezik. Tekintve, hogy a megcsapoló rendszer a védendő térséghez illeszkedőik, s megvalósítása időben azt csak röviddel előzi meg, a fakadó víz mennyisége gyakorlatilag megegyezik azzal, ami passzív vízvédelemnél fakadna, s ez lényegesen kisebb, mint az aktív vízvédelemnél várható menynyiség. 2/ Felkészülnek a koncentráltan, jelentkező vízfakadásolc kőzettömítéssel való rendszeres elzárására. 3/ A bányászati munkahelyékről elvezetik a megelőző vízmentesítés ellenére a termelő munkahelyeken spontán fakadó vizet. Abban az esetben, ha a bányavizet ivóvízként kívánjuk hasznosítani, e tevékenység során folyamatosan biztosítani kell a fakadó víz megfelelő minőségét és a vízellátáshoz szükséges vízmennyiséget. E követelmény a bányászat szempontjából szükségesnél nagyobb üregrendszer nyitscatartását ideiglenes átemelőtelepek létesítését tehe±i szükségessé. Kettős víztelenítési rendszert kell kiépíteni az ivóvíz ós a szennyezett bányavíz ellcalönitett kiemelésére. Ennek költségkihatásai igen számottevőek lehetnek. E víztelenítési mód esetében tehát bányászati tevékenységet - amelyet a bányabiztonsági és természetvédelmi követelmények két oldalról egyébként is korlátoznak - a vízellátással megjelenő rnenynyiségi ós minőségi korlátok igen bonyolult feladatok elé állítják. - 52 -