A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Altnőder András - Izsó Kálmánné: A felszin alatti vízbeszerzés helyzete és fejlesztésének készletgazdálkodási szempontjai

Az előzőekre tekintettel a megengedhető területi fajlagos víztermelést a rétegvíz feltárására alkalmas területek különböző adottságai / a fedő átbocsájtóképessége, a vízadó rétegek vizvezetőképessége, és a vízhálózat sűrűsége/ alapján 25-4oo tf/d/kn'-es értékekkel jellemezve 5 kategóriába soroltuk. /2.ábra/ Vibeszerzés szempontjából az I.osztáiyú területek a helyi igényeken felüli igények kielégítésére javasolhatók, a XI. osztályúak várhatóan kielégítik a legkoncentráltabb helyi igényelcet is, a III. osztályú terűleteken egyes koncentrált vízigények kielégítése alternativ vízbeszerzési forrásból, vagy tnás területről oldható meg, mig a IV. és V, kategóriájú területek csak kisebb helyi vízigények kielégítésére aX— ka Ima sak. A megengedhetőnek itélt területi terhelések alapján a kitermelhető rétegvizkészletűnk 6 . lo^ tf/d-nak adódik, igy a vízellátás-fejlesztés céljaira a jelenlegi rétegviztermelés mintegy a négyszeresére növelhető. A Dunántúl fő rétegvizadó felső-pannoniai képződményeiből kitermelt viz vastartalma általában az ivóvizszabványban megengedettnél /o,b mg/l/ magasabb. A vizek metán gáztartalma szerkezeti vonalakhoz kapcsolódik a metántalanitás szükségességét egyedi vizsgálatok alapján lehet csak eldönteni. Az Alföld vonatkozásában a vizek vasassága tekintetében megállapítható, hogy az alsó pleisztocén rétegvizek általában a nyírségi ós a Duna-menti terűletek kivételével omg/l feletti vastartalommal jellemezhetők. Az Alföld rétegvizei általában metán-gázosnalc tekinthetők. Jelentősége

, hogy az ország 2/3-án előfordul, tehát holyi vízművek telepítésével a vízellátás jelentős része helyben megoldható. - 33 -