A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)
Altnőder András - Izsó Kálmánné: A felszin alatti vízbeszerzés helyzete és fejlesztésének készletgazdálkodási szempontjai
A termelés fokozás aval azonban, egyrészt u beszivárgás mennyiségének és mélységének a megnövekedésével a felszíni szennyeződések kizárása egyre fokozottabb vizminőségvédeliii intézkedéseket igényel, másrészt a szivárgási sebességek növekedésével együttjáró, a vizadórétegekben lejátszódó megváltozott folyamatok révén a kőzetekből történő kioldódással eddig nem ismert mértékű ásványi szennyeződésre is számi tani lehet. 3.3 Karsztviz Az országosan összefüggő, közel egységes karsztviz-rondszert a mezozoós karbonátos kőzetekben tárolt és mozgó, különböző hőmérsékletű vizek alkotják. Teljes elterjedési területük kb, Ü.ooo km J, ebből mintegy oőoo lar alkalmas 35 °C-n.á.l hidegebb karsztvíz feltárására, /l,ábra/ A karszt tárolók dinamikusan utánpótlódó vízkészlete egyenlő a felszíni nyitott /összesen kb. 2ooo I CE '/ karszton beszivárgó vízmennyiséggel, melyet össaafüggő karsztterületenként sok évi átlagos értékével jellemezhetünk. Hegjegyzendő, hogy az átlagértékek szórása elérheti a - őo Jj-ot az évi csapadék mennyiségétől, valamint az adott éven belüli csapadékolosztástél függően. A Dunántúli középhegység nyitott karsztján beszivárgó készlet átlagosan lo2ó ezer s~/d, a Mecsek és a Villányi hegységeknél együttesen 31 ezer «'/d, az Északi-Borsodi karszt vidék vonatkozásában 55 ezer tf/d, mig a Bükk fedetlen karsztos kőzeteibe beszivárgó vízmennyiség 288 ezer rp/d.. összesítve az ország karsztterületeinek összes átlagos utánpótlódó készlete 1,U , lo° u/d. /Ez mintegy ?oo tí/d Ir-cs25o min/év - átlagos fajlagos beszivárgást jelent a nyúlt karsztos területeken/ - 34 -
