A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Altnőder András - Izsó Kálmánné: A felszin alatti vízbeszerzés helyzete és fejlesztésének készletgazdálkodási szempontjai

A vízkitermelés hatására lo JI-AL csökkentek a megcsapolás! területek, de ennél lényegesebb változás, liogy a talaj- és a rétegvizszint közötti különbség közel 5o 'j-al növekedett, s ennek megfelelően a tényleges beszivárgás is megnőtt 2,5 millió E

J/d* , Ebből beszivárgási területen 0,8 millió 1?/d-t kitermeltek, a többi átadódott a megcsapolás! területekre. IIa figyelembe vesszük, hogy az utóbbi területeken a vízkitermelés kb. 0,8 millió m'/d volt, akkor 0,9 millió n'/d-nak becsülhető az a vízmennyiség, ami a talajviztartó ill. a vízfolyások medre közvetítésével csapolódott meg, A kitermelhető rctegvizkészlet elméleti felső határát az jelentené, ha a karsztnál ismert szabad beszivárgást biztosítanánk /függőleges gradiens értéke l,o lenne/, ami értelemszerűen nem jelölhető távlati célkitűzésként, IIa a lokális depressziók céljaira fenntartandó vizszintkülönbséget vertikális gradiensben foglaljuk össze s elérendő regionális értékét o,5-ben határozzuk meg, és 0,5 mm/d vertikális szivárgási tényezővel számolva 25o a?/á/l<a

zt azaz 9° mm/óv boszivárgási értéket kapnánk"/ a. teljes rétegvíztárolóra vonatkoztatva 25 m-es regionális depresszióval számolva ez 15 . lo° tf/d vízmennyiséget jelent/. Figyelembevéve, hogy egyes területeken a lcutanként kinyerhető vizmennyiség korlátozottsága miatt nem gazdaságos nagyobb . vízmüvek létesítése, a fenti 15 millió ap/d vízmennyiséget területenként eltérő mértékben korlátozni célszerű, A korlátozást az is szükségessé teszi, hogy a talaj- és a felszínközeli rétegvizekből feltételezett utánpótlódás pontos értékei nem ismeretesek és nem tudjuk pontosan előre jelezni a talajvizháztartásra, valamint a kisvizfolyásokra gyakorolt rétegviztermelési hátárt sem. - 32 1