A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Altnőder András - Izsó Kálmánné: A felszin alatti vízbeszerzés helyzete és fejlesztésének készletgazdálkodási szempontjai

3.2 Rétogviz A negyedkori-pliocón fő- hidegvizbeszerzósre alkalmas rétegviztároló összlct az ország területének 2/3-án található /az idősebb hidegviztárolók csak helyi vízbeszerzési jelentőséggel biraak. A fő ivóvizadó összlot alsó határát egyes helyeken vizzáró vagy nen rétegviztartó feküképződnény jelenti, de legtöbb helyen óles földtani határ nélkül, a héviztároló összlctct felülről lezáró izoterma felület képezi /mélysége átlagosan 500-550 m-ben vehető fel a terep szintje alatt/. A felső határt - a talajvíztartó elhatárolásának bizonytalansága miatt - bizonyos fokig önkényesen, a felszin alatti 50 m-es mélységben állapitották neg. A ki termelhető vizkészrlctck, vízbeszerzési lehetőségek megadása - természetes felszin alatti vízgyűjtőnként vizsgálva - regionális Iiidrológiai elemzésekre támaszkodik. Utóbbiak a talaj - és a rétegvizszint különbség előjelétől függően beszivárgás! és megcsapolás! területekre bonthatók. Természetes állapotban,mintegy 3o ezer lor-nyl területen résaben a rétogkibávásokon, döntően a talajviztartón keresztül 1,7 millió n

3/d-re becsülhető a beszivárgás, ami átlagosan 21 mm/óv-nek felel meg. A megcsapolás! területek fajlagos értéke hasonló, 5 w szintkülönbség hatására. Rétegvizre települt vizmüveink és az egyedi vízkivételek összes termeléje 19So-ra elérte az 1,6 millió tí/d értéket, vagyis a természetes vízforgalmat. a vízkitermelés országos átlagban 3 n vizszintsüllyedést okozott /természetesen uz egyenetlen vízkivételeknek megfelelően a vizszintsüllyedés mértéke tex^ületileg erősen diffcrciiciált/» - 31 -