A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Altnőder András - Izsó Kálmánné: A felszin alatti vízbeszerzés helyzete és fejlesztésének készletgazdálkodási szempontjai

A Rába esetén looo-lo.ooo u'/d a folyamkilóméterehként lel vehető hozam, a kitermelhető összes készlet felső határát itt a vízfolyás kisvízi készletének 5o , 35o-^oo e.tr/d jelenti. A Mura és a Dráva alkalmas partszakaszain leivcliető együttes partiszürésii készlet ^00-500 e.ti

5/d-ra, mig a Sajó-Hcmád esetében 15o-2oo e,a

5/d-ra becsülhető. A Tisza felső szakaszain a mélyebb szintű "partiszlirésü" víztermelés lehetősége közel 6oo-7oo e.ß'/d, de loa csak a felső 5o m-es zóna megcsapolásával kívánunk felszini eredetű vizet termelni, ez az érték az előbbinek kb, a fele. Összesen mintegy 560 fkm hosszúságú hasznos szakaszt figyelembevéve összesen 6-7 millió E

;/d-es vízbeszerzési lehetőséget jelöltünk meg. Kitermelése esetén ez a mennyiség a felszini vízkészletből hiányozni fog. Vízminőségi szempontból a jelenlegi tapasztalatok alapján ivóvizminőségü hasznosítás esetén a kitermelt vizet általában vfcs és mangántalanitani, valamint esetenként savtalanitani kell, több helyen már jelenleg is nitrát és ammónia szennyeződés tapasztalható. Hosszútávon a viz minősége függ az érintkező vízfolyások minőségének alakulásától, de jelentős szennyeződés érheti a háttéroldalról is. Legnagyobb és még kihasználatlan /jelenlegi összes átlagos víztermelés 1,1 millió i?/ú/ utánpótlódó készletünk. Jelentősége : nagy tömegű viz beszerezhetősége káros hidrológiai kihatások nélkül, mert viszonylag kis területről utánpótlódik, minősége mégis jobb, mint a felszini vizé és emellett bizonyos körülmények biztosítása esetén ivóvizminőségü, vagy kisebb beruházással mint a-felszini viz, ivóvlzmlnőségürc tisztitható, Távlati hasznosítása azonban mindinkább vízminőségvédelmi kérdések megoldását, olcsóbb víztisztítási technológiák kidolgozását sürgeti, - 3O -