A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízépítés (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Péter Gábor: Üzemi vízgazdálkodás értékelésének fejlődése, fontosabb mutatók és azok hasznosítása hazánkban

e mutatók nyújtják a legnagyobb segitsóget. így e munkálatoknál ezek kidolgozása szükséges. Ugyanez vonatkozik a népgazdási tervezési célú, üzemi cllenőrzésü és egyéb felméréssel kapcsolatos munkák kiértékelésére is. A következőkben a vizgazdálkodási jellemzőkkel és mutatókkal kapcsolatban néhány olyan szempontra szeretnék rámutatni,mely megvilágítja azok szerepét és fontosságát mind a gyakorlati élet, mind a kutatás számára. /5/. " AS ipari vízgazdálkodás jellemzőnek /nutatóinak/ismerete, véleményem szerint, a termelési folyamatok és az egyes vízhasználati kategóriák közötti kapcsolatok feltárása a szakszerű vizkénzlotgazdálkodás alapvető feltétele. Elsősorban az ipar ágazati szerkezetéhez és az üzemek technológiai folyamataihoz alkalmazkodva kell vizsgálni a különböző ipari üzemek vízgazdálkodási jellemzőit, mint a frissviz-igényt, a teljes termelési ,/épen szükséges, reális/Vízigényt, a viz ujrahaoználatot, a használtvlz kibocsátását, a viz elhasználást /vízveszteséget/ ós ezek összetevőit. A fentiekben ismertetett mutatók - dimenzió nélküli számok jól jellemzik az egyes iparvállalatok , iparágak üzemi vízgazdálkodásának fejlettségét, jelenlegi vizigényességét, ugyanakkor összehasonlító vizsgálatokra is módot nyújtanak a közel azonos profilú üzemek között. E mutatócsoport legjellemzőbb száma a viztakarékossági muta tó az , amely a vizujrahasználat és a teljes vízhasználat közötti arányszám. Arra mutat rá, hogy a termelési folyamat során hasznosított viz hányad részét biztosítják a viz sorozatos és forgatott, a minőségi, hőfok stb. igények lépcsőzéssel való ujrahasználatával. A következő jellemző arányérték a y , a teljes ipari vízhasználatra vonatkoztatott vizelhasználás /vízveszteség/. - 93 -