A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízépítés (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Péter Gábor: Üzemi vízgazdálkodás értékelésének fejlődése, fontosabb mutatók és azok hasznosítása hazánkban

Ez a yizfelhasználási együtthat(5 , melynek jelölése 'í i- ~ir.— volt. Az uj szabványbon e mutatónak az uj neve iuari^ yizfelhasznllási mutat( 5 lesz é3 a jelölése 1. o ahol q Q a fajlagos vízfelhasználás /fajlagos vízveszteség/. Az a vízveszteség, ami nem kerül vissza a területi természetes vizkészletbe. Az ipari viz-elhasználási mutató / /a vizeihasználások­nak, azaz a vízveszteségeknek /párolgás és szélokozta veszte­ségeknek, hálózati veszteségeknek, termékbe bedolgozott víz­mennyiségeknek stb/ a toljes termelési vízigényen belüli részarányát jelzőszám. Végül a már emiitett uj szabványban szükségesnek látszott még egy további mutató beiktatása. Ez a frissvíz ..elhasználási ~utntó , jelölése' v = — • i°° A frissvizelhasználási mutató / /a vi zelhasználá3 oknak, illetve -'•esztesdgeknek /párolgás és szélokozta veszteségek­nek hálózati veszteségeknek termékbe bedolgozott vízmennyi­ségeknek stb-nek/a termelési frissviigényhez viszonyított százalékos arányszáma. Az előbbi mutatók összhangban vannak az ipari üzemek vízgaz­dálkodási tevékenységéről kiadott 2A979.V.26./0VH rendel­kezéssel. A rendeletben előirt ipari rendszervizsgálatok és üzemi vízgazdálkodás fejlesztési feladatok kiértékelésére - 92--

Next

/
Thumbnails
Contents