A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

MAJOR PÁL: A Nagy-Alföld talajvízháztartása és értékelése a mezőgazdaság szempontjából

felelően feltüntettük az egyes részterületekről más részterületek felé történő áramlás irányát is. A legnehezebben figyelembe vehető vizháztartási paraméter az öntözés, a tározók és a csatornák által eredményezett beszivárgás, vagy elszivárgás értéke volt. Ezeket az értékeket néhány mérési eredmény alapján becsültük a csatorna, vagy a tározó egységnyi hosszára. Az l.sz. ábr

a helyszínrajzán az egyes vizháztartási területegységekre feltüntettük a számitott, ill. a becsült vizháztartási paramétereket. Egy függőleges vonal balolda-án a bevételi, mig a jobboldalán a kiadás tényezőit irtuk fel. Az értékeket táblázatban is összefoglaltuk [2], amelyből azonban most csak a Duna-Tisza közére, a nagykunságra és összefoglalóan a Nagy-Alföldre vonatkozó adatokat emeljük Iti. A NagyAlföldet számításaink szerint az alábbi vizháztartási paraméterek jellemzik. beszivárgás a talajvízbe leszivárgás-többlet párolgás a talajvízből talajviztározódás /emelkedés/ elfolyás 106 mm/év 14 87 2 3 " A Duna-Tieza közére vonatkozó adatok az alábbiak.: beszivárgás a talajvízbe leszivárgás-többlet párolgás a talajvízből talajviztározódás /emelkedés/ elfolyás 134 mm/év 8 " 109 M 1 " 16 " Ugyanezek az értékek a Nagykunság területére: beszivárgás a talajvízbe 55 mm/év - 371 -