A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

MAJOR PÁL: A Nagy-Alföld talajvízháztartása és értékelése a mezőgazdaság szempontjából

leszivárgás-többlet 2 mm/év párolgás a talajvízből 59 » talajviztározódás /emelkedés/ 4 » hozzáfolyás 10 " A mélységi vizekkel való kapcsolat lehetőségeit értékelve azt mondhatjuk, hogy a Nagy-Alföld területén a talajvizből a rétegvizbe szivárgó viz mennyisége évente 84«10^ m^, mig a nem 7 *? azonos területen jelentkező feláramlás 24.10 m . A le- ós feláramlás különbsége kereken 19 m /sec vizhozamnak felel meg, amely feltételezésünk szerint elsősorban a Tiszát ós a Tisza mellékfolyóit táplálja. /Ebben a vizhozamban nincsenek benne azok az esetleges hegységperemekről származó rétegviz-hozzáfolyások, amelyek a talajvizréteg érintése nélkül kerülhetnek folyóinkba. Ilyen lehetséges áramlási irányokat jelöltünk be 1.sz. ábránko

n az Északi-Középhegység felől./ 2. A TALAJVIZHÁZTARTAS ÉRTÉKELÉSE A MEZŐGAZDASÁG SZEMPONTJÁBÓL Talajvizháztartási vizsgálataink során elsősorban arra kell rámutatnunk, hogy területileg jó egyezés mutatható ki a meghatározott talajvizállás-emelkedés területe, a szikes foltok területe, valamint azok a területek között, ahol a talajviz szintje nyomás alatt áll» Az emelkedéseket értékelve ezek elsősorban azokon a kötöttebb fedőrétegü területeinken jelentkeznek, ahol a viztartó rétegnek kicsi a tározási kapacitása, ahol tehát a talajvízháztartás bevételi oldalának kismértékű növekedése is nagymértékű nyomásszint emelkedésben jelentkezik. Pl. a Nagykunságban a 44» számmal jelölt területünkön a 3 mm/év emelkedés a 12,5 év alatt 37,5 mm. Ez 1 ',S-os tározási kapacitással 375 cm-es emelkedésnek felel meg. Ugyanezek a számok homokos talajviztartó réteg mellett csak mintegy 18 cmes emelkedést jelentenek. Mindenesetre a mezőgazdasági termelés szempontjából azt kell megállapítanunk, hogy azokon a területeken, ahol a talajviz nyomásalatti, a mutatkozó emelkedés - 372 -