A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

DR. MOLNÁR GYÖRGY–DR. WINTER JÁNOS: A talajvíz alakulása a Tisza II. hatásterületén

A vízszállító müvekből elszivárgó viz többlet vizbevételt jelent a talajviz-tér számára. Ezt a vizbevételt csak agy tudja ellensúlyozni az adott talajviztér, hogy - vagy oldalirányba elszivárogtatja, - vagy elpárologtatja a többlet vízmennyiséget. Mind a két fajta víztöbblet eltávolitási módhoz az adott helyen emelkedni kell a talajvíz szintjének. Ugyanis belátható, hogy csak az adott hely talajvízszintjének emelkedésével nő meg az oldalirányú szivárgás /az esésgradiens növekedése következtében/, és ugyancsak a megemelkedett talajvízből párologhat el, több, mint korábban. Véleményünk szerint a talajvízszint-emelkedés csak akkor káros, ha ez olyan mértékű, hogy már a mezőgazdasági termelést, vagy a vízgazdálkodási tevékenységet befolyásolja károsan. Ebből következik, hogy nem a talajvízszint-emelkedés a káros, hanem, ha az egy bizonyos, valamilyen feltételek szerint meghatározott hatást, vagy szintet elért. Ezért néhány jellemző időpontra megszerkesztettük a talajvíznek a terep alatti mélységet jellemző térképeket. Ezekből megállapítottuk, hogy a terület nagy részén a talajvíz szintje meghaladja az MTA Talajtani cs Agrokémiai Kutató Intézete által meghatározott kritikus értéket. Egy adott helyen a +alaj sótartalom vándorlása szempontjából az a legfontosabb, hogy ott milyen irányú a fedőréteg vízháztartásában döntő Üv,lentőségü függőleges vízforgalom eredője. Tehát, ha egy függőleges vízforgalom eredőt valamilyon műszaki beavatkozással lefelé irányulóvá tudunk változtatni, akkor az adott helyen a sóforgalom még a kritikusnál magasabb talajvízállásnál is kilúgozódás stádiumában, vagy egyensúlyban tartható. » Ilyen műszaki beavatkozás lehet a talaj minőségétől függően a drénezés, vagy a nyilt árkos lecsapolás. - 134 -