A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

DR. MOLNÁR GYÖRGY–DR. WINTER JÁNOS: A talajvíz alakulása a Tisza II. hatásterületén

4. STATISZTIKAI VIZSGÁLAT A talajvízszint idősorok alapján 29 olyan kutat találtunk, amelyek nem mutattak kifejezetten emelkedő vizállást. Ezen kutak évi KV, KÖV és NV adatsorainak, valamint az áprilisi és október havi közepes vizállás-adatsorok eloszlásfüggvényeit, és minden hónap paramétereit / 1 középérték és (J'szórás/ meghatároztuk. A paraméterek évi menetgörbéinek vizsgálata jól kiegészítette egyéb vizsgálatainkat. Az ábrázolt eloszlásfüggvények különösen jól mutatják a valamilyen irányban kiugró értékeket, az erős emelkedéseket, az áprilisi és októberi vizállások éven belüli helyzetét. A paraméterek területi, térképes értékelése alátámasztotta eddigi megállapításainkat és új oldalról világították meg a különböző területek talajvizének helyzetét, ill. a bekövetkezett változásokat. Területi jellemzőként megállapítható a szórások viszonylagos kis értéke, ami a terület vízjárásának bizonyos kiegyenlítettségére utal. 5. A KÖRNYEZETI HATÁSOK VIZSGÁLATA Vizsgálataink során összehasonlítottuk a különböző környezetekben elhelyezkedő kútak idősorát. Pl. A Tiszaderzsen lévő 137sz. kút idősora fokozatosan emelkedő tendenciát mutat. A kút vizáteresztő fedőrétegü területen van, tehát szabad vizfelszinü. A legnagyobb emelkedés 1960-65. között következett be. Ugy véljük, hogy az artézi, majd a vezetékes ivóvízellátás következtében előálló többlet-vizbeszivárgás okozta a fokozatos emelkedést. Ugy tűnik, hogy 197o.körül a talajvíz szintje elérte az új egyensúlyi helyzetet, és azóta akörül ingadozik. A 213.sz. kenderesi talajvizkút idősora hasonló a 137.sz. kútéhoz. Ennél a kútnál már az 5o-es évek elején megkezdődött az emelkedési tendencia, és már a 6o-as évek második felében be- 135 -