A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

ZSUFFA ANDRÁS: Fürdők építészeti tervezése megvalósult példák tükrében

FÜRDŐK ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉSE MEGVALÓSULT PÉLDÁK TÜKRÉBEN Zsuffa András Mélyépítési Tervező Vállalat A fUrdők legtöbbször szabad természeti tájban valósulnak meg. A szigorú geometrikus építészeti megoldás szétrombolhatja ezt a természeti környezetet. Környezetvédelmi feladat tehát, hogy fürdőink belesimuljanak az adott természeti formákba, növényzetbe. Tanulmányunkban olyan példákat szeretnénk bemutatni, ahol n medencék Íves vonalvezetése a felépitmőny megformálása alkalmazkodik a terep lágy, lejtős természeti kialakulásához. A természeti és a mesterséges emberi alkotás harmóniájának létrehozásáról lesz tehát szó. 1.1. Sokat beszélnek arról szakemberek, de a közvélemény is, hogy a modern építészet tömegtermékei merevek, egyhangúak. Az épületek külső megjelenésén eluralkodik a kétségtelenül szükséges méretegységesités egyik káros következménye az építészeti környezetet meghatározó "rács, ketrec"melyet szaknyelven raszternek nevezünk. így idegen szóval talán jobban hangzik. Kétségtelen, hogy az épületek "rácsszerü" megjelenésének veszélye nemcsak a mai építészetben jelentkezik. A kérdés megoldásának nehézségeivel a történeti ópitészet is szembekerül. Az egyes történeti korok különbözőképpen oldották meg az ember által alkotott létesítmények és az embert körülvevő természet harmonikus kapcsolatát. A természeti formáknak összhangban kell lenni az ember által alkotott mesterséges létesítményekkel. A vízszintes és függőleges vonalvezetés mindig meghatározó volt és marad is az építészetben. Hiszen a vízszintest az egymás felett helyezkedő födémek,a függőlegest pedig nyilvánvalóan a földi vonzóerő határozza meg alapvetően. A történeti építészet a függőleges és vízszintes által meghatározott merevségét a természetből vett nagyrészt növényi formák kőbefaragásával, gipszbeöntésével kivánta feloldani. Ezzel az épületen a szerkezettől független dekoráció jött létre. Ezek a motívumok legtöbbször a szerkezeti szempontból semleges üres felületeken jelennek meg. Lazítva a merev rend szigorú sablonját. Sokszor dekoráció hangsúlyozza az egyes szerkezeti elemek találkozásának csomópontjait is. Példaként csak az oszlopok fejezetének szobrászi formálá* sára utalunk. Az ion oszlopfőn a csiga,a korintoszi oszlopfőn pedig a növényi 130