A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. PAJOR GÉZA: Bük gyógyfürdő fejlesztése a higiénés intézkedések tükrében

távolításával érhető el. Az 1970-es évek nyári hónapjaiban ünnep- és vasárnapokon már tízezres tömegek keresték fel Bük-fürdőt, amikor is a KÖJÁ1 dol gozóinak helyszíni tartózkodása vált szükségessé. Ott tartózkodásukkal nagyobb egészségügyi ártalmaknak tudták elejét venni. 1972-ben elkészült a büki községi vizmü.Vízhálózatát később összekötötték a fürdő vízellátását biztosító vízmüvei. Ugyanebben az évben a fürdőtől kb. 600 m-re befejeződött a második /Bük 3.szánni/ hévizkut fúrása. Az összes oldott ásványi anyag tartalma 4243 mg/l volt,ami 1978-ig 4771 mg/l-re emelkedett. A viz a vegyelemzés során kaloium-magnézium-hidrogénkarbonatos ásványvíznek minősült, amelyet 1973-ban gyógyvízzé minősített az egészségügyi miniszter. A büki fürdő fejlődésében jelentős fordulópontot jelentett 1972.október 14ike,amikor felavatták a fedett fürdőt, majd 1973-ban az egészségügyi miniBZ ter gyógyfürdővé minősítette. Előteréből nyílóan öltözők, zuhanyozók, WC-k, orvosi rendelő és kezelőhelyi eégek, kádfürdők kaptak helyet, mig a dongaboltozatos fedett csarnokában az 500 m

2-es vizfelszinü medence mellett két kisebb különböző hőfokra beállított medence,súlyfürdő és masszázs helyiség. Higiénés intézkedések 3.1. A_fürdő_és_az_üdülőter^et_higiénéje A medencék vizének összetételét, a fedett tér klímáját és a fürdő higiénés körülményeit 2-4 hetes gyakorisággal vizsgáltuk. Már az első vizsgálatok so rán észleltük,hogy a medencék hévizes utántöltése során a gyógyvízből igen jelentős koncentrációban szabadul fel C0

2. A medenoetérben a viz felszíne feletti 20-50 cm-es magasságban mért 5-12 $4-os koncentráció az egészségre veszélyt jelent. Ezért a héviz utánpótlási időszakában megtiltottuk a betáplálóhely közelében való tartózkodást.Erre magyar és német feliratok figyelmeztetik a fürdőzőket.A medencetér gépi szellőztetésén kivttl még a téli időszakban is előírtuk az 5-10 perces ajtónyitásos szellőztetést. A látogatók létszámának függvényében szabályoztuk az egyes medencék teljes vizcseréjének gyakoriságát,meghatároztuk a napi vizosere intenzitását az egyes medencékben, a medencékbe, illetve a lábmosókba adagolandó fertőtlenítőszer és algásodás ellen a rézszulfát mennyiségét.Előírtuk a zuhanyzóknál a kevert viz biztosítását, ünnep- és vasárnapokon a déli órákban a megtelt hulladékgyűjtők kiürítését, azok időszakos kimosását vizsugárral és fertőtlenítését. Korlátoztuk az alkohol árusítását és megtiltottuk a mozgóárusok tevékenységét,miután mindezek sok kellemetlen környezeti ártalomnak voltak a forrásai. A fürdőbe egyidejűleg beengedhető személyek maximális létszámát 1973-ban 5500 főben határoztuk meg, amit a vetkőző helyek számának növekedése következtében 1981-ben 6530 főre módosítottunk. A gyógyfürdővé minősítést követően megpezsdült a tervezői és építési tevékenység. A rendelkezésre álló anyagi eszközök és higiénés szakvéleményekben foglaltak figyelembevételével elkészült a 300 fh-es SZOT Gyógyüdülő, a 104 ágyas Bük Hotel, a 2000 adagos önkiszolgáló étterem, a pavilonsorban ivócsarnok, postahivatal,idegenforgalmi szolgálat, ajándék98