A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. PAJOR GÉZA: Bük gyógyfürdő fejlesztése a higiénés intézkedések tükrében

nek bizonyult a gyógyulás, ami előrevetítette a büki héviz jelentős szerepét mozgásszervi betegek rehabilitációjában és idült nőgyógyászati betegek kezelésében is. Ivókúra formájában gyomorsavtultengésnél, inhalációval pedig krónikus légúti hurutoknál bizonyult igen hatásosnak. A vizsgálati eredmények alapján 1965-ben a hévizkut vize gyógyvíz lett. A héviz gyógyhatásának megismerése és a fürdő látogatottságának növekedése indokolták a fürdő további fejlesztését, üzemeltetését ezért 1964-ben a Vas megyei Viz és Csatornamű Vállalat, majd 1976.januártól az újonnan létesült BUki Gyógyfürdő Vállalat vette át. 2. A fürdő további kiépítése 2.1. EgyUttg^ödés_a_Yas_megyei_Viz^ A Minisztertanács elfogadta a Nyugatdunántuli üdülőterület regionális rendezési tervét,benne Bük-fürdőnek és közvetlen környezetének,mint üdülőterületnek erőteljes fejlesztését.Megvalósítására többütemű programterv készült, amely több alkalommal módosult. A legfontosabb teendők közé tartoztak: a vízellátás, a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a fásítás és parkosítás megoldása. Higiénés szempontból a fejlődés nem volt problémáktól mentes, de a rendszeres közegészségügyi ellenőrzésekkel, a lezajlott nyári fürdőszezon értékelésével elősegítettük a további feladatokat. Az 1960-as évek 2 2 végéig elkészült a második 500 m -es, az 1200 m -es vizfelszinü medence és a gyenaekpancsoló. A 26/1966.Eü.M.-OVF. számú együttes utasításban foglaltak szerint szabályoztuk a medencék hőfokát, vizcssréjét, a fürdő területére egyidejűleg bebocsáthatók létszámát, a fertőtlenítést, stb. 2.2. Bük-fürdő_tele£ülésfeJ3.esztési_k^ ményei A növekvő igények kielégítésére 1967-ben elkészült Bük-fürdő településfejlesztési koncepciója.Ebben szerepelt az egész éven át üzemelő fedett fürdő, a fürdő és a környezetében épitendő vállalati üdülők hőellátását biztosító központi kazánház,a SZOT üdülő

je,gépkocsi parkoló,stb. Higiénés szempontból fokozódó problémaként jelentkezett a fürdővendégek létszámának emelkedésével párhuzamosan a fürdőzők kulturáltságának alacsony színvonala, amit a medencevizek egyre növekvő bakterológiai szenynyezettsége jelzett. Ezért 1969-ben elrendeltük a medencék körül a rendszeres felügyeletet,a medencék bejáratainál a kötelező zuhanyozásra figyelmeztető és a medencékben a kulturált magatartásra, illetve tartózkodásra utaló magyar-német nyelvű feliratok elhelyezését, a parkban a naponkénti rendszeres takarítást, a hulladékgyűjtést és ehhez a kellő számú edényzet kihelyezését. A hulladékok elszórása évről-évre visszatérő gondként jelentkezett a fürdő területén belül és kivül. 1975.óta működik a BUki Költségvetési Üzem, de még mindig megoldatlan a rendszeres hulladékgyűjtés és szállítás különösen az üdülőterületről. A csípőszúnyogok és bögölylegyek is sok gondot okoznak. Csökkentésük csak a fürdő éB az üdülőterület összehangolt együttműködésével, az egyldőben végrehajtott permetezésekkel, az aljnövényzetek rendszeresen ismétlődő el97