A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

PUP VILMOS: Bükfürdő fejlesztési eredményei és iránya. A gyógyhely környezetvédelmi feladatainak fokozott ellátása – mint üzemeltető – a gyógyulni, rekreálódni vágyó ember érdekében

már megépített 500 rf-es és két uj 30 nf-es medence, valamint a gyógyászati célt szolgáló súlyfürdő, orvosi rendelő, hidro-és elektroterápiás kezelőhelyiségek, kádfürdők, vállfás öltözők, fodrászat, büfé, stb. Még ebben az évben a gyógyfürdő növekvő hévizigényének kielégitése és biztonságos üzemeltetése megkivánta egy ujabb kut fúrását. Hévizkutak adatai Bük-1 Bük-^ _ Fúrás időpontja /év/ 1957. 1972. Geológiai rétegsor /m/ holocén-pleisztocén 0- 10 0- 15 felsőpannon 10- 935 15- 927 alsópannon 935- 1003 927- 1005 paleozolikum 1003- 1282 1005- 1100 Vízhozam üzemi nyomáson l/perc 900 1500 Vizhőfok °C 58 58 Mélységi hőmérsékleti gradiens m/°C 16,5 16,5 Gyógyvizzé minősitve 1965. 1973« Gyorsabb ütemben épültek az üdülőterületen a magán hétvégi házak. 1975-ben 1000 adagos önkiszolgáló és hagyományos éttermet, valamint 440 fh-es személygépkocsiparkolót épitettek. 1976. január 1-i hatállyal a Vas megyei Tanács önálló vállalatot léteaitett Büki Gyógyfürdő Vállalat néven, melynek feladatául a viz gyógyászati haaznositását, az állandó éa idényfürdők üzemeltetését és karbantartását, a fürdővel összefüggő köztisztasági és park fenntartási feladatok éllátáaát, gyógyviz palackozást éa forgalmazást és Bük-fürdő fejlesztésében való közreműködést jelölte meg. A következő években 106 ágyas szállodát éa 350 férőhelyes SZOT Gyógyüdülőt avattak. Nagy befogadóképességű parkolókat, szennyviztisztitó telepet, alacsony ivóviz tárolót és vastalanitót, kereskedelmi egységeket helyeztek üzembe. 1979. március 20-án az egészségügyi miniszter a gyógyfürdőt és környékét országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánította. 1980. májusában kezdte meg működését a kétszintes fiziko-balneoterápiáa szakorvosi rendelő, melynek összes alapterülete 1030 nf, mely fűthető folyosóval kapcsolódik a fedett gyógyfürdőhöz. Vízgazdálkodási szempontból az elmúlt időszak legkiemelkedőbb beruházása a fűtött ivóvízzel üzemelő 50 x 21 m-es feszitett víztükrű strandmedence. Az 1650 ní-es medence ivóvizét hőcserélőkön keresztül a termálvíz hőenergiája fűt fel 26 °C-ra. A fentieken kivül számos kisebb beruházás gazdagitja a gyógyfürdőt, valamint az üdülőterületet. Az üdülőterületen épités alatt áll a Termál Üdülőszövetkezet két épülete, mely három szintes, egyenként 78 szobás. Bük-gyógyfürdő fejlődésének leirása is érzékelteti azt a gyors fejlődést, nagy igyekezetet, mellyel az országos és megyei szervek közel két évtized alatt a szántóföld 108 Sf