A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

PUP VILMOS: Bükfürdő fejlesztési eredményei és iránya. A gyógyhely környezetvédelmi feladatainak fokozott ellátása – mint üzemeltető – a gyógyulni, rekreálódni vágyó ember érdekében

helyén a héviz hasznosításával nemzetközi érdeklődésre is számot tartó országos gyógyhelyet épitettek ki. /4/ E dinamikus fejlesztést szükségessé tette a látogató létszám gyors növekedés^, melyet az alábbiak szemléltetnek: év fő év fő 1971. 235.032 1976. 396.769 1972. 232.310 1977. 518.805 1973. 381.457 1978. 649.933 1974. 377.974 1979. 648.931 1975. 416.515 1980. 653.976 3. A gyógyfürdő fejlesztési elképzeléseinek koordinálása - a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével - a tervezés stádiumában. A közel 20 éves múltra visszatekintő Bük-fürdő kiépítettsége olyan fokot ért el, hogy a további fejlesztés nem nélkülözheti a komplex, egységes koncepciót. A Városépítő Tudományos és Tervező Intézet megadott program alapján előtervet készitett, melyben felvázolta a terv szerkezeti, területfelhasználási és épitészetl koncepcióját. A fejlesztési elképzeléseknél elsődlegesen az anyagi bázisokra támaszkodtak, ugyanakkor figyelembe vették a "Termálvízre alapozott üdülés és idegenforgalom távlati fejlesztési koncepciója 1977." cimü ENSZ által támogatott anyagot. A fürdőtelepet észak-nyugat felé nyitott szerkezettel tervezte a VÁTI továbbfejleszteni oly módon, hogy az üdülőterület szakaszos fejlesztését a szállásférőhelyek, intézmények és egyéb meg nem szüntethető létesítmények ne akadályozzák. A mintegy 20 ha-ra bővített gyógyfürdőt U alakban körülvevő létesítmények esetleges fejlesztése is nyitott irányban történhet. Bük-fürdő közvetlen kiszolgálását a 8617. sz. közlekedési útról leágazó bekötőút biztositja. Azt meghosszabbítva gyürü formájában tárja fel a fürdőtelepet, lehetőséget biztosítva az átmenő forgalom belső területekről történő kirekesztését. E gyűrűből nyílnak a nagy befogadóképességű parkolóhelyek, üzemi létesítmények és a szállásférőhelyek nagy részének kiszolgáló forgalma is innen bonyolítható le. A részletes rendezési tanulmányterv a fürdőtelep nagytávu, gyakorlatilag véges nagyságrendjét rögziti. Nagy érdeme a tervnek, hogy a többteres megoldással és forgalmi rendjének kialakításával jól elválasztja a csendesebb és zajosabb /forgalmasabb/ funkciókat. A strand-termál- és gyógyfürdő önálló funkciója biztosított,, ugyanakkor egységes fürdőterületet képes biztositani. A vízbázisokat figyelembevéve végleges állapotában a 20 ha gyógy- és strandfürdő napi befogadóképessége 15 ezer fő. Felmérés alapján megállapítást nyert, hogy a gyógyfürdő napi befogadóképességének 60-65 %-a az egyidejű vendéglétszám. Ennek figyelembevételével a tervezett maximális egyidejű létszám 8.500 fő. 109