A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

PUP VILMOS: Bükfürdő fejlesztési eredményei és iránya. A gyógyhely környezetvédelmi feladatainak fokozott ellátása – mint üzemeltető – a gyógyulni, rekreálódni vágyó ember érdekében

A feltárt hévizek hasznosításának három fő területe: - gyógyászati hasznosítás, /kórház, szakrendelők/ - vízgazdálkodási hasznosítás,/gyógy-, üdülő-, strand és vegyes jellegű fürdők/ - hőenergetikai hasznosítás. A hévizkészlet szétosztás során a gyógyászati célú hasznosításnak feltétlen elsőbbséget kell biztositani. A gyógyászati célra elsősorban azok az értékes összetételű hévizek jöhetnek számitásba, amelyek a hosszú távon történő kitermelés során sen* a viz mennyiségében sem a minőségében nem várható változás. A hévizhasznositás során, ha zárt rétegből termelődik ki nem kap utánpótlást, a vízkészlete hamar kimerülhet. Ha kapcsolódik más vizet vezető rétegsorhoz, csökkenti azok nyomását, s esetleg kedvezőtlenül hat a környéken lévő többi kut termelésére. /2/ A rétegből kivett nagy mennyiségű héviz használat utáni elhelyezése sok nehézséggel jár, inert a folyókat, patakokat ugyanis e viz hőmérséklete és különösen sótartalma szennyezi. A fentiekből megállapítható, hogy a hévizek és gyógyvizek mennyisége nem korlátlan. A nagy mélységekből felszinre kerülő héviz takarékos, körültekintő kitermelést kiván. Nemcsak a hévizkészlet érdekében, hanem azok környezetszennyező hatása /sótartalom, hő, gáz, radioaktivitás, stb./ miatt is. 2. Bük-fürdő fejlődésének rövid ismertetése Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt a Kisalföld területén szénhidrogén kutatást végzett 1957-ben. A fúrás olajkutatás szempontjából meddő lett, azonban egy hidrogeológiai szakvélemény nagy értéket képviselő termálvízre hivta fel a figyelmet./3/ 1961-ben elkészült egy a helybeliek és a környező községek nyári fürdési igényeit kielégitő terve, mely egyidejűleg meghatározta a fürdő céljaira igénybevehető területet is. 1962. évben elkészült egy 500 rf-es medence a hozzátartozó öltözőkkel, kabinokkal. Augusztus 19-én hivatalosan is átadták a fürdőt üzemeltetésre. A következő évben 67,4 ha területen megkezdték a fásitást, az erdősítést, cserjékkel, dísznövényeket telepitettek, hogy üdülőterületet teremthessenek a kietlen mezőségből. 1964. január 1-én a gyorsabb ütemü fejlesztés érdekében az addig községi fürdőként üzemelő fürdőt a Vas megyei Viz- és Csatornamű Vállalat vette át. A fürdő fejlesztése gyors ütemben haladt. 1967-ben átadták rendeltetésének az 1200 if-es nagymedencét és a gyermek pancsolót. Az üdülőterületen uj kemping és motel nyilott. 1968-ban üzembehelyezték a negyedik medencét, mely 500 rf alapterületű egy 1000 fhes öltözővel,amely később a fedett fürdő részét képezi. 1972. október 15-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a fedett fürdő,melynek átadásával megszűnt a fürdő idényjellege. A fedett fürdőben kapott helyet a 107