A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Regionális csatornázás, szennyvízkezelés (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. SZOLNOKY CSABA: A folyókba történő szennyvízbevezetésekről a regionális vízellátás és csatornázás szemszögéből
1622 fKm L=250rn 1621,750m 1621,665m L=35m II. 1621,320fkm L=430m 111.1620,790 fkm L-960m IV. 1620, WO (Km L1,27 Km I V. 1619,580 fKm ' L-2, •2,17 Km ERCS1 1613,500 fkm L=8,25 km ADONY 1597,900, fkm L= 23,85km DUNAUJVAROS 1580,500fkm 1=41,25 km 4 ábra DUNAFÓLDVAR 1560,550 fkm L~ 61,20 km VIZHOMERSCKLET €S OLOOTT OXIßEN VISZONYOK A DUNAN A folyóbeli vizminőségváltozás bemutatott jellegzetességei és példái alapján megállapítható, hogy hazai folyóink közül elsősorban a Dunán van lehetőségünk arr a, hogy a szennyvízbevezetések megfelelő elhelyezésével és kialakításával hosszabb folyószakasz vízminőségi viszonyait tervszerű módon befolyásoljuk, a folyószakasszal kapcsolatos különböző vizhasznositási és vizépitési szempontokat és érdekeket összehangoljuk , A következőkben ezért dunai szennyvízbevezetése k korábbi években Intézetünk által végzett vizsgálatának néhány idevágó vonatkozását, állandósítható tapasztalatát mutatjuk be. 3. Dunai szennyvízbevezetések vizsgálatának tapasztalatairól 3.1 A szennyvízbevezetés módjáva l kapcsolatos vizsgálatok szerint a folyóba juttatott szennyvizek elkeveredését a Duna nagyságrendileg nagyobb vízhozama és áramlásviszonyai döntően meghatározzák, A bevezetés módja /belépés iránya, sebessége/ igy alárendeltebb jelentőségű, ilyen uton csupán a szenny viz-csóva legfeljebb néhány száz méteres kezdeti szakaszának alakulása, közvetlen partközeli bevezetésnél pedig a közvetlenül követő partszakasz szennyezése befolyásolható. Például Százhalobattánál a Dunai Hőerőműnek a Dunába közel merőlegesen érkező Qjj = 38~ 56 01'/3 hütővizhozama - jelentős keresztirányú impulzusa ellenére is partmenti csóvaként vonul le [í]. 122
