A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Regionális csatornázás, szennyvízkezelés (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. SZOLNOKY CSABA: A folyókba történő szennyvízbevezetésekről a regionális vízellátás és csatornázás szemszögéből

3.2 A B2en

.tr/via elke verődé sé t a mederszakasz morfológiai jellemzői, az ebből adódó sebesség- és turbulencia viszonyok, valamint a turbulens diffúzió határozzák meg, ezek összességükben a keresztirányú turbulens diszperziós tényezővel .jellemezhetők

. A Duna hazai szakaszán több helyen meghatározott diszperziós tényező értéke 0,03 - 0,05 nf/a határok között változott [2, 3, 4, 5, 6]. Értéke tehát az elkeveredés szimulációs számításához viszonylag megbízhatóan felvehétő, feltéve, hogy helyi hatások az elkeveredés jellegét nem módosítják. Külön figyelmet érdemel a diszperziós tényező változása a partköaeli vizterekben. Csupán valószínűsíthető ugyanis, hogy a diszperziós tényező a keresztszelvény mentén változik és a parthoz közeledve csökken, erre azonban semmi megoldás, sem mérési eredmény nem ismeretes. A parti, vagy partközeli bevezetésből eredő szennyezőanyageloszlás meghatározásához tehát a konteret partviszonyok sajátosságait kifejező méi'ések és megfigyelése

k elengedhetetlenek. 3.3 Hidrológiai vona tkozások

. Nem közömbös adott esetben, hogy bizonyos vízhozamok /vízállások/ az egyes évszakokban milyen valószínűséggel fordulnak elő, és a mértékadó esetet jelentő vízhozam /pl.kisviz/ időben ös3zeesik-e a folyószakasz vízhasználatainak mértékadó időszakaival, /pl.vizkivételek üzemideje, üdülési időszak, abb./

A szennyvízterhelés relatív értéké

t tehát hidrológiai oldalról bizonyos vízállásoknak és az egyes időszakok környezebvédelmi-vizminőségvédelmi igényességének együttes előfordulása határozza meg. Példa: a Duna havi középvizei juniusban érik el a maximumot, majd az őszi hónapokban értékük fokozatosan kisebb és ugyanakkor csökken a vízhőmérséklet is, igy az üdülőterületek és a vizisportok szempontjából a nyárvédi-koraőszi időszak, a Duna öntisztulása szempontjából az őszi-téli időszak lehet mértékadó^ 3.4 A bevezetési szelvény és azon belül a szennyvízbevezetés helyének megválasztásáho

z vizsgálati módszerként az adott folyószakasz meder- és áramlási jellemzését meghatározó helyszíni megfigyelése

k, és a szennyezőanyagok hosszabb folyószakaszon való levonulását leiró elméleti vizsgálatok és gépi számítá

s együttes, egymást kiegészítő alkalmazása javasolható. Erre példaként a következőkben röviden bemutatjuk a Szabadegyházai Kukoricacukor és Szeszgyárnak a VEGYTERV által tervezett, Adony község alatti dunai szennyvízbevezetéséve

l kapcsolatosan végzet^ a

z 5.ábrá

n vázolt vizsga latainka116]. A Duna 1596, 100 fk

m szelvényében tervezett szennyvízbevezetés alatt a fokozott szennyvízterhelés által esetleg veszélyeztetett partszakasz a mintegy 5 km távolságban levő Kulcs község és nyara ló tele

p, valamint a 16 km távolságban lévő Dunau.j váro

s partvonala. Utóbbinál figyelemmel kell lenni az 1531—1578 fkm hosszon üzemelő felszíni vizkivébeli müvekr

e is. A bevezetendő szennyviz hossz- és keresztszelvény menti várható eloszlásának meghatározása érdekében végzett vizsgálatok: - A oe ve 16 a kü rny e ze té be

n mederfelvétel, valamint az áramlási, keveredési és vízminőségi viszonyok részlete

s ismételt vizsgálata különböző vízjárása és vízminőségű időszakokban. - Egyes áramlási és vízminőségi jellemzők megfigyelése hosszabb Duna-szakaszo

n, a bevezetett szennyviz levonulását befolyásoló, az adott mederszakaszra sajátosan jellemző hidrológiai és vízminőségi körülmények és változások /pl. kanyarulati habások, folyamszabályozási müvek szerepe, eseblegesen pangó via terek megfigyelése/. 123