A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

GYIMESI BÉLA–KALÁCSKA ISTVÁN: A Dunakanyar regionális partiszűrésű vízbázisainak üzemelési és fejlesztési problémái

ségtelen. Erre majd akkor fogunk igazán rádöbbenni, ha majd az a többi élelmiszer között az üzletekben lesz kapható, mert az ivóvizforrásaink már elszennyeződtek. Az ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET a partiszürésü viz minőségét kutanként vizsgálja és a klasszikus ivóvizszabvány alapján értékeli. Vizminőségvizsgálati eredményei a vizművek üzemelésének egyik legfontosabb okmánya. Ezek tükrében vizsgáljuk meg a DUNAI partiszürés vizminőségi helyzetét. OXIGÉN-FOGYASZTÁS: A partiszürésü kút vizének oxigén fogyasztása általában határérték alatti. A DUNA nyers vizében lévő oxigén mindjárt a szűrőközegbe történő belépés helyén hirtelen erősen lecsökken, jelezvén, hogy az aerob biológiai tisztító-folyamat beindult. Ez a mederfenéken képződött üledékrétegen az áramlás hatására kialakuló baktériumpopulációknak tulaj donitható /l/. A biológiai hártya egyben az iz- és szag-anyagokat is közömbösitheti. A DUNA oxigénkészletét nagy felületének köszönheti. A tisztitási folyamat tekintélyes része már magában a folyóban végbemegy az u.n. öntisztulás révén, a szennyezőanyagok le nem bontható részét szétszórja (diszpergálja) és kis koncentrációban a tenger felé elvezeti. Az oxigénfogyasztás tehát a szürőközegben már az első méterekben erősen lecsökken, de gyakorlatilag hosszú távon át még tart mindaddig, amig a talaj oxigénkészlete ki nem merül /2/. A viztisztitás szempontjából lényeges azonban annak a ténynek a tisztázása, hogy azok a baktériumok és mikroszervezetek, melyek fertőző jellegűek, lényegében már az élővizben is csak nehezen élnek meg, hiszen életfeltételeik az emberi (állati) szervezetekre vannak ráhangolva. A talajvizben ezek az organizmusok egyáltalán nem tudnak megélni, igy a partiszürésü talajban lévő viz ilyen szempontból sterilnek tekinthető. Az oxigénfogyasztás folytatódása a szűrőközegben inkább olyan szerves szennyeződésekre utal, melyek az emberre általában nem károsak és amelyeket a fertőtlenitő klórozás elpusztit. A bakteriális szennyezésekre később még visszatérünk. KLORID IO

N SZENNYEZÉS a DUNA-i eredetű viznél gyakorlatilag nem jelent problémát. Megjelenése a partiszürésü ivóvizben inkább talajviz eredetű. NITRÁT és NITRIT

, mint biokémiai szennyeződés a partiszürésü kút rendszereknél gyakori. Ez is inkább háttéri, mint élővíz eredetű, hiszen pl. a DUNA természetes nitrát tartalma 10 mg/liter körüli, a nitrit pedig az élővizben nem mutatható ki, mert igen gyorsan nitráttá alakul át. A háttéri szennyeződés nitrát és nitrit tartalma azonban a partiszürésü kút rendszereknél igen nagy veszély, mert az u.n. vérlégzésre gyakorolt hatása a felnőttek, de főleg a csecsemők szempontjából élettanilag jelentős, sőt végzetes ártalmak forrása lehet. 72